Élet-Stílus

A kocsmák nyitva maradnak a gyásznapon

admin
admin

2010. 04. 16. 06:52

A lengyel elnök temetése napján – a rendszerváltás óta hatodszor - nemzeti gyásznap lesz Magyarországon. Pénteken az iskolák emlékeznek a lengyel-magyar barátságra, szombaton a gyászlobogók hirdetik a múlt heti tragédiát. Antall József temetése napján még a szórakozóhelyeket is korlátozták, ezúttal erre nem kerül sor.

Kedden a Magyar Közlönyben jelent meg az a Bajnai Gordon által szignált kormányrendelet, amely – az „évszázados sorsközösségen alapuló lengyel-magyar barátságra tekintettel, osztozva a lengyel nemzetnek Lech Aleksander Kaczyñski, a Lengyel Köztársaság elnöke halála miatt érzett gyászában” – április 17-ét nemzeti gyásznappá nyilvánítja.

A nemzeti gyásznap definíció szerint “a társadalom egészét, illetve annak jelentős részét érintő – a nemzet érdekében végzett munkássága, közéleti tevékenysége okán kiemelkedő személy halála miatt, vagy a társadalmat mélyen megrázó katasztrófában elhunytak iránt érzett – megrendülés és az ezt kifejező kegyeleti megemlékezés”. A rendszerváltás óta eddig öt külön elrendelt gyásznapunk volt.

Megszakadt a Disney-műsor

Sokan emlékeznek arra, amikor 1993. december 12-én, vasárnap délután megszakítva a Magyar Televízió adását, bejelentették, hogy meghalt Antall József. (A Facebookon több mint 13 ezer tagja van az „Akik nézték a vasárnapi Disney-t, amikor meghalt Antall József!”-csoportnak.) Hat nap múlva a néhai miniszterelnök temetésének napja lett a rendszerváltás utáni első nemzeti gyásznapunk. A döntés a parlament hozta meg, mert az ügyvezető kormány nem kívánta nemzeti gyásznappá nyilvánítani a temetés napját, mivel véleménye szerint ez nem egyezett volna Antall József személyiségével. Akkor arra kérte a parlament határozatában az ország polgárait és szervezeteit, hogy méltó módon emlékezzenek az elhunyt kormányfőre. Félárbocra eresztették a nemzeti lobogót, az iskolákban a rendszerváltó miniszterelnökről tartottak órát a gyerekeknek, és a nyilvános szórakozóhelyekre is kiterjedő korlátozást vezettek be.

1999-ben a kormány az Ausztriában tömeges buszbalesetet szenvedett áldozatok emlékére, 2002-ben pedig a móri rablótámadást követően rendelte el az országos megemlékezés e módját. Nem jellemző, hogy külföldi politikai személyiség halála után nemzeti gyásznapot tartsunk Magyarországon, de erre is volt már példa. Ilyen volt 2005-ben II. János Pál pápa temetésének napja. (A rendszerváltás előtt pedig a szovjet pártfőtitkárok temetése idején volt hasonló.) A legutóbbi nemzeti gyásznap 2006. december 9-e volt, a legismertebb magyar, Puskás Ferenc temetésének napja.

Minden évben nemzeti gyásznap október 6-a, az aradi vértanúk napja is. Hivatalosan az ilyen napok a nemzeti emléknapok sorába tartoznak, ugyanúgy, mint a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja (február 25.), vagy a holokauszt áldozatainak emléknapja (április 16.).

Magyarország törvényben rögzített nemzeti emléknapjai:

* február 25.: A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja – a középiskolákban megemlékezést tartanak.
* április 16.: A holokauszt áldozatainak emléknapja – a középiskolákban megemlékezést tartanak.
* június 19.: a független Magyarország napja
* október 6.: Az aradi vértanúk emléknapja – nemzeti gyásznap, a középiskolákban megemlékezést tartanak.

A magyarság egyéb nemzeti emléknapjai:

* január 22.: A magyar kultúra napja
* április 5.: A kassai kormányprogram emléknapja, a szlovákiai magyarok nemzeti gyásznapja
* május 21.: A magyar honvédelem napja
* június 4.: A trianoni békeszerződés emléknapja
* június 16.: az 1956-os forradalom mártírjainak emléknapja
* június utolsó szombatja: a magyar szabadság napja
* november 3.: A magyar tudomány napja
* november 4.: Az 1956-os forradalom leverésének emléknapja
* november 25.: A magyar labdarúgás napja

Zászlók, iskolák

A mostani kormányrendelet szerint szombaton az országház előtt a köztársaság lobogóját ünnepélyes keretek között, katonai tiszteletadással fel kell vonni, majd félárbocra ereszteni, továbbá fekete zászlót kell kitűzni a középületekre. A rendelet részletesen kitér egyébként, hogy mi legyen a magyar, az uniós és a fekete zászlók „viszonya” e helyeken. (Ha csak két lobogó elhelyezésére van lehetőség, a fekete zászlót az európai helyett kell kitűzni, ha csak egy elhelyezésére, akkor a feketét a nemzeti lobogó helyett.) Bár a gyásznapokat leíró jogszabályok továbbra is kitérnek arra, hogy „a nyilvános szórakozóhelyeken a zene- és műsorszolgáltatás a nemzeti gyászt kihirdető rendeletben korlátozható”, ezzel Antall József temetésének napja óta a kormányrendeletek nem foglalkoznak.

A gyásznapon viszont tanóra keretében kell a lengyel és a magyar történelem közös eseményeiről és a két nemzet együttműködéséről megemlékezni az általános iskolákban az ötödik évfolyamtól, továbbá a szakiskolákban, a gimnáziumokban és a szakközépiskolákban pénteken. Az Oktatási Minisztérium körlevélben hívta fel a figyelmet erre, és egy háttéranyagot is mellékelt ezzel kapcsoltban az iskoláknak, amelyben két oldalon taglalják a két nép közös történelmét.

Nemzeti gyásznapok

– a rendszerváltás óta –

1993. december 18.
Antall József temetése
1999. január 30.
az ausztriai buszbaleset áldozatainak temetése
2002. május 17.
a móri vérengzés emlékére
2005. április 8.
II. János Pál pápa temetése
2006. december 9.
Puskás Ferenc temetése

2010. április 17.
Lech Kaczyñski temetése

Minden évben: október 6. az aradi vértanúk kivégzésének napja

Történelemtanárok, osztályfőnökök, diákok

A kőbányai Zrínyi Gimnázium igazgatója az fn.hu kérdésére elmondta: kiküldött a pedagógusoknak egy körlevelet arról, hogy minden osztályban valamelyik pénteki tanórát a megemlékezésre kell felhasználni. Edényi László hozzátette, hogy ezeket a foglalkozásokat a történelem, a magyar szakos tanárok fogják vezetni, valamint az osztályfőnökök. Lesz olyan osztály is, ahol felkértek egy-egy diákot kiselőadás megtartására e témában.

Rósa Viktor, a pesthidegkúti Klebelsberg Kuno Általános Iskola és Gimnázium vezetője viszont rábízta az osztályfőnökökre, hogy miképp emlékeznek meg a gyásznapról.

Árpádtól Rákócziig

Mindenestre van miről megtartani az előadásokat. Magyarországon és Lengyelországban csaknem egy időben került sor az államalapításra, és az akkori Európához való felzárkózásra. Az Árpádok és a Piastok gyakran léptek szövetségre, Könyves Kálmán és III. Boleszláv pedig örök testvériséget és barátságot fogadott. Az Árpád-ház kihalásával sem gyengült a két ország szövetsége; az uralkodók kölcsönösen támogatták egymást. A Károly Róbert által szervezett visegrádi királytalálkozó pedig a maga nemében egyedülállóan szoros együttműködést kezdeményezett a térség országai között.

A lengyelek legnagyobb királyaik között tartják számon I. Nagy Lajost (vagy ahogy ők nevezik, Magyar Lajost), majd annak leányát, Hedviget, a Jagelló-dinasztia megalapítóját. Több Jagelló is ült a magyar trónon, Báthori István erdélyi fejedelem pedig tíz éven át Lengyelország uralkodója volt. Szoros kapcsolatban állt Lengyelországgal a magyar történelemben oly fontos szerepet játszó Rákóczi-család is. Sobieski János lengyel király szabadította fel Bécs után Esztergomot. II. Rákóczi Ferenc pedig a szabadságharc bukása után egy időre Lengyelországban talált menedékre.

Több ezer lengyel Kossuth seregében

Talán a legismertebb „közös ügyünk” az 1848-49-es szabadságharc volt, amikor a szabadságharc hírére özönlöttek a lengyel katonák Magyarországra, és a magyar seregben először magyar-lengyel hadtestek, majd önálló lengyel légiók is harcoltak. Bem József és Henryk Dembiński tábornokkal az élen több ezer lengyel tiszt és közkatona vett részt a harcokban.

(Lech Kaczynski tavaly márciusban Budapesten járt, és megnyitotta a Hadtörténeti Múzeumban az 1848-49-es szabadságharc lengyel vonatkozásait bemutató kiállítást.)

A lengyel-magyar barátság 1848 után még intenzívebben működött, Magyarország többször menedéket nyújtott a lengyelek számára. Így például, amikor Lengyelországot lerohanták a hitleri Németország és a sztálini Szovjetunió csapatai, több mint 100 ezer menekült – lengyel katona és civil személy – talált menedéket Magyarországon a háború egész időtartama alatt, vagy legalább átmenetileg.

1956 és rendszerváltás

1945 után a diktatúrával és a szovjet rendszerrel szembeforduló két társadalom élénken reagált a másik országban lezajló eseményekre. Így az 1956. október 23-i tüntetés a lengyelek melletti rokonszenv kinyilvánítása jegyében szerveződött, a forradalom és szabadságharc közvetlen előzményeként számontartott tüntetés célja Bem apó szobra volt, így a Bem-szobor minden 56-os megemlékezés kihagyhatatlan stációja azóta is. A lengyelek is hasonlóképpen reagáltak a magyar eseményekre: vért adtak a magyar sérülteknek, gyógyszer és élelmiszer-szállítmányokat indítottak el Budapestre.

Az 1980-81-ben lezajlott lengyelországi események, a Szolidaritás létrejötte, majd a hadiállapot bevezetése alapvető változásokat indítottak el. Mindez döntő hatással volt az 1989-1990. évi békés rendszerváltásra mindkét országban. A lengyelországi kerekasztal-tárgyalások szolgáltak mintául a magyarországi kerekasztalhoz, és a két országban egymást követték a demokratikus választások.

Dwa bratanky

Polak, Węgier, dwa bratanki
I do szabli, i do szklanki
Oba zuchy, oba żwawi
Niech im Pan Bóg błogosławi.

Lengyel-magyar két jó barát
Együtt harcol s issza borát
Vitéz s bátor mindkettője
Áldás szálljon mindkettőre.

2006-ban Sólyom László köztársasági elnök és Lech Kaczynski lengyel államfő Győrött felavatta az első köztéri Magyar-Lengyel Barátság Emlékművet.

A magyar és a lengyel történelem közös vonásai, a két nép között kialakult szoros, történelmi barátság tiszteletére 2007-ben a Magyar Országgyűlés és a lengyel Szejm március 23-át a Magyar-Lengyel Barátság Napjává nyilvánította.

E párhuzamos történelem alapján nem csoda, ha megszületett a két nép barátságáról egy olyan rímbe szedett közmondás, amelyhez hasonlót nem találunk más népek viszonyában.

Egy hete történt

Szombaton zuhant le a Lech Kaczynski lengyel államfőt és kíséretét szállító kormányrepülőgép Oroszországban, néhány száz méternyire a szmolenszki Szevernij katonai repülőtér kifutópályájától. Kaczynski és kísérete az 1940-ben lemészárolt 22 ezer lengyel tiszt és civil emlékére rendezett megemlékezésre tartott Katyinba (Katyn), magánlátogatás keretében. A katasztrófa következtében 96 ember halt meg, közöttük a lengyel politikai és katonai vezetés számos képviselője.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Pregnant woman sitting in childbearing center
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.