Egy bizonyos Jean-Auguste Margueritte kapitány vezette azt a felfedezőutat 1855-ben, mely átszelte a Szaharát. Az expedíció tagja volt Victor Loche természettudós is, ő figyelt fel erre a macskafélékre, és ő nevezte el őket a kapitány után margaritamacskának.
E vadon élő cica másik neve homoki macska. Az iszlám vallás szerint útitársa volt Mohamed prófétának és lányának sivatagi vándorlásaik során, ezért elejtése tilos volt.
A homoki macskák talpát hosszú szőrökből álló párna fedi, így biztosan meg tudnak állni a lábán a sivatagra jellemző száraz, laza homokon, s a párna védi a talpukat a forró talajon. Nagyon rövid lábaikkal mély tartásban tudnak járni és vadászat közben könnyen le tudnak lapulni.
Ez a faj fogságban ritkán szaporodik, a Cincinnati Állatkertnek mégis sikerült, ezek a helyes kiscicák ott születtek.
