Koncentrációs és alvási zavarokat, túlzott fáradtságot okozhat a közelgő időátállítás, de nem mindenkinél. A Frankfurti Egyetem professzora, Horst-Werner Korf szerint az emberek különbözőképpen élik majd meg az óraátállítást, attól függően, hogy milyen az alvás és az ébrenlét egyéni ciklusa. Egyénileg változik tehát az is, hogyan reagálunk, az időátállítás reggelente fokozott álmosságot, pulzus és vérnyomás változást, koncentrációzavart okozhat.
A professzor hozzátette, ettől függetlenül az emberi szervezet nagyon hamar hozzászokik az óra átállítása miatti változásokhoz, az esetek többségében elég néhány nap. Arra mindenesetre nem árt készülni, hogy az átállítás utáni első nap meglehetősen zaklatott lesz, egyes felmérések azt is kimutatták, hogy ezen a hétfőn megsokszorozódhat a közlekedési balesetek száma. A professzor a fáradtság legyűréséhez a mozgást javasolja, de felhívja a figyelmet arra, hogy ezt ne mesterséges fényű konditeremben, hanem a szabadban végezzük.
Az óraátállítás ötletét már Benjamin Franklin is felvetette, de komolyabban először William Willett foglalkozott vele. Ő 1907 óta próbálta bevezetni – sikertelenül. A támogatók azzal érveltek az óraátállítás mellett, hogy ha kihasználják a magasabb napfényes órák számát, akkor energiát takaríthatnak meg. A kritikusok szerint az energiamegtakarításra vonatkozó érv ma már nem állja meg a helyét, hiszen a több napos óra miatt, többet használják a légkondicionálót, ami sokkal több energiát fogyaszt, mint amennyit az óraátállítás megspórol.
Magyarországon először 1916-ban vezették be, majd később többször is eltörölték. 1980 óta viszont minden évben március utolsó vasárnapján kezdődik a nyári időszámítás és október utolsó vasárnapjáig tart.
Ajánlott linkek:
Nyári időszámítás (Wikipedia)
