A hatalmas bagoly feltűnése ritkaságnak számít a városokban, mivel kifejezetten érzékeny faj, kerüli a településeket. A budapesti baglyot 2009. december 2-án regisztrálták, ekkor kapta a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) az értesítést: óriási bagoly van a XII. kerületi Városmajor utcában.
Egész nap egy kéményen üldögélt, miközben varjak és szarkák támadták hevesen. A madarászok azonnal a helyszínre siettek, mert azt hitték, hogy egy sérült vagy legyengült madárról van szó. Kiderült azonban, teljesen egészséges.
Budapest egyetlen uhuja Pesten… (Bajor Zoltán)
Egyszerűen csak beköltözött
Az uhu valószínűleg december óta a fővárosban él, mert 2010. január 12-én újra látták a VIII. kerület egyik bérházának kéményen, és szemmel láthatóan igen jól érezte magát a kéményből kiáramló melegben. Berényi Zsombor, az MME munkatársa szerint feltehetően egy fiatalabb példányról van szó, amely táplálékkeresés közben tévedt a városba.
Feltehetően vad eredetű, ugyanis sem béklyót, sem gyűrűt nem láttak a lábán. A szakemberek megfigyelték a madarat, amely teljesen egészségesnek tűnt, így meg sem kísérelik a befogását, hagyják, hadd boldoguljon az új környezetben.
Mivel itt megtalálta a számítását, azaz – egerek, patkányok, galambok formájában – a könnyű zsákmányt, úgy fest, hogy marad a városban. E mellett szólhat számára az is, hogy a településeken, kivált a fővárosban jó pár fokkal melegebb van, mint az erdőben.
Nem jelent veszélyt
…és Budán (Lendvai Csaba)
Magyarországon egyébként az uhu a középhegységekben él, sziklafalakon, elhagyott kőbányákban fészkel, Budapesthez legközelebb a Pilisben és a Börzsönyben ismert a költőhelye. Tápláléka a vadonban egerek, pockok és patkányok, ritkábban ürge, nyúl, hörcsög, és érdekes módon gond nélkül elfogyasztja a sündisznót is: hosszú karmai és erős szaruréteggel borított lábának köszönhetően meg sem érzi a tüskéket – mondja az fn.hu-nak a szakértő.
Bár zsákmányállatai viszonylag termetesek, a városban legfeljebb kóbor macskát zsákmányolhat. Az ember mellől nem meri elragadni sétáltatás közben a kiskutyákat. Mérete miatt pedig megtehetné: az uhu feje búbjától a farka végéig átlag 65 centiméter, szárnyának fesztávolsága 160-170 centi. Hazánkban fokozottan védett madár, természetvédelmi értéke 250 ezer forint. Állománya Magyarországon mindössze 40 párra tehető.
Csalinak is használják
Kevesen tudják, hogy az uhuval – nehezen megszerezhető, speciális engedély birtokában – vadászni is szoktak. Ám például a sólyommal ellentétben a bagoly csak passzív résztvevője az eseményeknek, sőt, valójában ő a csali. A vadász kiülteti egy póznára (ülőrúdra), majd elrejtőzik és vár.
A bagoly megjelenése óriási riadalmat vált ki a varjúfélékből, mint például a szarkák és varjak: csapatostul rárontva, azon nyomban megpróbálják elűzni területükről a veszélyes lényt. Így cselekednek a kisebb ragadozómadarak is, mint a karvaly vagy például az egerészölyv, akik már nem az életüket féltik, hanem riválist látnak benne.
A nyugalom szobra
Az uhu azonban nem tágít, fel sem veszi az „aprónép” nyüzsgését, nyugodtan várja az éjszakát. Az intelligens és „provokatív” természetű varjak és szarkák így viselkednek minden termetes ragadozómadárral, a sasokkal szemben is.
Az uhuval ellentétben azonban a sasnak – lévén nappali vadász – már nagyon kellemetlen a ribillió, és rendszerint nyugalmas leshelyet keresve odébbáll. A beszámolók szerint a budapesti uhut is hevesen támadták szarkák és varjak, miközben ő békésen üldögélt a kéményen – jegyzi meg Berényi Zsombor.
