Élet-Stílus

Eltűnhet 42 ország

A klímaváltozás miatt megemelkedő tengerszint létükben fenyegeti az óceánból alig kiemelkedő apró szigetállamokat. Már most valós veszély, hogy eltűnik az ivóvíz, visszaesik az élelemtermelés és egyre veszélyesebb betegségek pusztítanak.

A 42 szigetállamot tömörítő Kis Szigetállamok Szövetsége (AOSIS) több beleszólást igényel a klímapolitikai döntésekbe, és azonnali, hatékony intézkedéseket sürget – közölte a WWF. A Globális felmelegedés ugyanis a világtengerek szintjének emelkedését okozza, ami már a szigetek puszta létét fenyegetik.

Elnyeli őket a tenger

Apró Csendes- és Indiai-óceáni szigetállamokról van szó, mint például a Maldív-szigetek, Kiribati vagy Tuvalu, a terület összesen nem nagyobb, mint Magyarország egyetlen nagyobb. A szigetek átlagosan alig két méterrel emelkednek ki a tengerből, és köztük található a világ legalacsonyabban fekvő „országa” is. A Maldív-szigetek átlagos tengerszint feletti magassága 1,5 méter, a legmagasabb pontja nem haladja meg a 2,5 métert – mondta el az FN.hu-nak Benkő Dániel, a WWF Magyarország munkatársa.

Male, a Maldív-szigetek fővárosa

Male, a Maldív-szigetek fővárosa

A kis szigetországok azt szeretnék elérni, hogy a felmelegedés mértékét az ipari forradalom előtti szinthez képest 1,5 Celsius-fok alatt tartsák. Alacsonyabban, mint a világ gazdasági nagyhatalmai által kitűzött a két Celsius-fok. A világtengerek szintje 1900-hoz képest napjainkig is emelkedik, és egyes becslések szerint az évszázad végére akár az egy métert is elérheti. Ezzel pedig az aprócska államok eltűnnének a Föld felszínéről.

Már most veszélyben az ivóvíz

Benkő Dániel szerint azonban a klímaváltozás negatív hatásai már most megkeserítik az apró közösségek életét, és meglehetősen komor képet mutat a jövő is. A tengervíz ugyanis benyomul a felszín alatti rétegekbe, ahol összekeveredik az édesvizet rejtő ivóvízbázissal: minél magasabb a tengerszint, annál mélyebben nyomul előre, és teszi használhatatlanná az ivóvizet.

Az éghajlatváltozások következtében kiszámíthatatlanná válik, egy-egy évben akár el is maradhat az esős évszak, ami az élelmiszertermelésre mér óriási csapást. Bár a globalizáció korában a lakosok éhen halni nem fognak, de a hazai termelés kiesésével komoly problémával kell szembenézniük. A hőmérséklet növekedésével gyorsabban és nagyobb tömegben terjedhetnek a kórokozók, új betegségek jelenhetnek meg – emeli ki Benkő Dániel.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik