A dopping éppúgy hozzátartozik az élsporthoz, mint a klottgatya, az edzőcipő vagy a bemelegítő kenőcs. Következésképpen a másik oldalnak is fel van adva a lecke.
Jelenleg világszerte harmincöt olyan laboratórium van, amely rendelkezik a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) akkreditációjával, azaz jogosult doppingminta elemzésére.
Manapság, amikor is gyakran hallani, hogy majdnem mindenki kokszol – még az amatőrök is előszeretettel nyúlnak tiltott anyagokhoz -, logikus lépés lenne a lehető legtöbb országban a WADA által akkreditált laboratóriumokat létrehozni, működtetni.
A helyzet azonban ennél bonyolultabb.
Magyarországon a Magyar Antidopping Csoport (MACS) végzi a mintavételt, ugyanakkor megfelelő labor hiányában a levett vér-, illetve vizelettel teli kémcsöveket, üvegcséket a Bécs melletti seibersdorfi laborba szállíttatja bevizsgálásra.
Hazánkban a WESSLING Hungary Kft. kész lenne átvállalni a feladatot, csakhogy a WADA „jegeli” az akkreditációs folyamat elindítását, minekután jelenleg Ázsiára és Dél-Amerikára koncentrál, ottani laborok „beüzemelésén” fáradozik.
Ahogy azt Dr. Zanathy Lászlótól, a cég ügyvezetőjétől megtudtuk, a WADA-nak az az érdeke, hogy valamennyi kontinensen, régióban legyen megfelelő jogosítványokkal rendelkező labor. A magyarországi laboratórium esetében – amelynek életre hívását az Önkormányzati Minisztérium, a Magyar Olimpiai Bizottság, a Nemzeti Doppingellenes Koordinációs Testület és a MACS is támogatja – legfeljebb 18-24 hónap múlva indulhat meg az akkreditációs eljárás.
A WADA égisze alá tartozó laboroknak számtalan, a biztonságra és a megfelelő felszereltségre egyaránt vonatkozó előírásnak kell megfelelniük. Hangsúlyos, hogy évenként legalább 3000 mintát kell elemeznie egy akkreditált laboratóriumnak. Magyarországon nincs ennyi mintavétel, a kelet- és közép európai központként azonban meglehet a megfelelő mennyiség.
„Arra törekszünk, hogy Kelet-Európában legyen akkreditált laboratórium. Ehhez a WADA-ban erősebb magyar lobbira lenne szükség. Eddig is sok segítséget kaptunk Dr. Aján Tamástól ezen a téren, de egy egységesebb fellépés eredményezheti csak azt, hogy a WADA egy akkreditált labor létrejöttét engedélyezze Magyarországon” – tette hozzá Dr. Zanathy.
Persze felmerül a kérdés, miért éri meg egy ilyen „műhely” felállítása, amely a WADA szerint mintegy ötmillió dollárba, közel egymilliárd forintba kerül. Nos, anyagi előny közvetlenül nem származik doppingminta elemzésből, az akkreditáció megszerzésének a magyarországi független laboratórium számára ezen a területen az elhivatottság, a tenni akarás fontos motiváció, másfelől jelentős marketingértéke van.
A hazai doppingellenes harc szempontjából fontos, hogy a „WADA-laborok” összehangoltan dolgoznak, beleértve a legújabb kutatási eredmények egymás közötti megosztását is, míg a „körön kívülieknek” ezt saját kútfőből, pénzből kell megtenniük.
Minekután a FigyelőNet által megkeresett laboratórium a WADA akkreditáltság hiányában nem végezhet doppingellenőrzést, a felkészülés jegyében, kutatással, módszerfejlesztéssel, a WADA által megkövetelt minőségirányítási rendszer szerint működő laboratórium kialakításával készül a feladatra. Emellett szakmai felkészültségükkel támogatják a magyar doppingellenes harcot.
A laboratórium amúgy semmiben sem különbözik a WADA akkreditációjával már rendelkező létesítményektől. A komoly biztonsági elírásoknak megfelelően lehet csak bejutni. A minták tárolására szolgáló fagyasztók hőmérsékletét – a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség rendelkezésének megfelelően- folyamatosan nyomon követik, hiba esetén a minták megfelelő körülmények közötti biztonságos elhelyezése késlekedés nélkül megoldható. Az alábbi videóból kiderül, mi történik ezután a mintákkal a többszáz millió forintos gépekkel felszerelt laborban.
A laboratórium vezetője, Horváthné Soós Erika a FigyelőNetnek elmondta, hogy az elmúlt években egyre jobb hatásfokkal képesek kimutatni a tiltott szereket. A WADA-akkreditált laboroknak kötelezően kutatómunkát is kell végezniük.
„Az egyes intézmények szoros kapcsolatban állnak, megosztják egymással a legfrissebb kutatási eredményeiket. Sajnos ezzel egy időben a doppingolók is egyre rafináltabbak, továbbra is az ellenőrök előtt járnak” – mondta az FN-nek a laborvezető.
„Az elmúlt években sikerült valamennyit behozni a hátrányból. A 90-es évek elején 5-6 évnyi, vagy még több volt a lemaradás, mostanra ezt sikerült másfél évre csökkenteni. Ezért is nagyon fontos, hogy egyes kiemelt versenyeken megszületett a nyolcéves szabály. A levett mintákat meg kell őrizni, és a módszerek fejlődésével, ha csak évekkel később is, de lebuktatható a doppingoló sportoló” – így a szakember.
„Jelenleg a legnépszerűbb szerek a hormonok és rokonvegyületei közé tartozó anyagok. Ide sorolhatók a különböző generációs EPO-k, a növekedési hormon, és az inzulin is. Ugyanakkor nem szabad megfeledkezni a hagyományos szerekről, például a szteroidokról sem, hiszen manapság is számos sportoló használja úgy a profi, mint az amatőr, hobbi sportolók körében.
– Óriási előrelépést jelentett a dopping elleni harcban, hogy 2000 óta ki lehet mutatni az EPO-t. Sajnos a szernek újabb és újabb variációival próbálkoznak a sportolók. A fejlett országokban, ahol hihetetlen összegeket mozgat meg az élsport, óriási erőforrások állnak rendelkezésre, így újabb és újabb, egyre nehezebben kimutatható szerekkel fokozzák a teljesítményüket a sportolók. Jó példa erre a tavaly óta kimutatható CERA, amellyel már számos versenyző lebukott.”
Ha a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség is úgy akarja, két év múlva elindulhat az a folyamat melynek eredményeképpen akár egy magyar labor is lebuktathatja a csalókat…
