A Citaro sikerbusz, 2007 óta húszezer darabot sikerült már eladni belőle. Többféle hosszúságú kivitelben is rendelhető, egészen a húszméteres méretig. A második ajtónál rokkantrámpa várja az erre rászorulókat, amelyet a vezetőnek kell előcsalogatnia a padlóból.
Harmadik, negyedik ajtaja a sofőrtől függetlenül nyílik. A vezető csak lehetővé teszi az ajtónyitást, de a munka az utasokra hárul, nekik kell nyomkodni a gombokat. Ha nincs mozgás, akkor az ajtó négy másodperc múlva záródik. Nem ördöngösség – néhány vidéki városban már hozzá is szoktak az utasok – és cserébe a légkondicionáló nem az utcát hűti.
220 kW-os Euro5-ös károsanyag-kibocsátású motor húzza-vonja a városi forgalomban dolgozó csuklós buszt. Bár a CO2-kibocsátást kiáltották ki az emberiség legfőbb ellenségének, azért a szénhidrogének sem számítanak barátnak. A Mercedes igen szépen szerepel ebben a versenyszámban, az átlagos 0,4 g/kWh helyett 0,21 grammot ereget a levegőbe a kipufogója.
Utastájékoztató rendszert az ingyenjáraton hiába is keresnénk, egy hétre nincs értelme beszerelni a sokmilliós próbabuszba. Szintén nem találni a vészcsengőt sem a Mercedesen. De mint kiderült, ez a 2001/85-ös szabvány szerint nem is kötelező azokon a járműveken, ahol a vezető egy légtérben van az utasokkal.
