A nemzetközi szövetség három egykori játékos – a szlovén Rudi Hitti, az orosz Alekszej Kaszatonov és a cseh Jan Suchy – és egy hivatalnok, az amerikai Walter Bush Jr., mellett egy játékvezetőt, a magyar Schell Lászlót is beválasztotta a sportág halhatatlanjai közé. A Hírességek Csarnoka jelenleg 22 országból 155 legendát sorol tagjai közé.
A szövetség elnöke, René Fasel külön kiemelte, hogy a kisebb hoki-nemzetek képviselői, így a szlovén Rudi Hiti és Schell László, milyen sokat tettek a sportág fejlődéséért:
„Rudi Hitti és Schell László a kisebb IIHF-tagok képviselői, ám ezek a nemzetek is rengeteget tettek a jégkorong előrelépéséért. Remek játékosok és elhivatott játékvezetők vállaltak magukra hatalmas szerepet anélkül, hogy méltó elismerésben részesülhettek volna. Nagyszerű, hogy az IIHF Hírességek Csarnoka is megbecsüli elhivatottságukat.”
Schell László 1967 és 1990 között több mint 1500 magyar bajnokit vezetett, 1977-től az IIHF-et vonalbíróként segítette.
1977-ben nem hivatalos rekordot állított fel azzal, hogy egy idényen belül 22 világbajnoki találkozón bíráskodott: a bécsi A-csoportos és a tokiói B-csoportos világbajnokságon is tizenegy-tizenegy találkozón működött közre.
A 70-es évek elején és a 80-as évek végén a legelismertebb játékvezetők között tartották számon, 30 mérkőzést vezetett az 1978-as prágai, az egy évvel későbbi moszkvai, valamint az 1982-es helsinkii világbajnokságon. Prágában és Helsinkiben a döntő mérkőzéseken is fújt. A finnországi torna után már csak a résztvevő országok delegálhattak a tornákra játékvezetőket, így csak alacsonyabb osztályban kapott lehetőséget.
Schell László a második magyar, aki tagja lett az IIHF kiemelt személyiségeinek. 2001-ben a „jégkorongsportban, a Nemzetközi Jégkorong Szövetségben és a jégkorongsport családjában szerte a világon kifejtett közreműködéséért” Pásztor Györgyöt is beválasztották.
