A lap szombati számában idézik focicsapat fő szponzorát, Héger Józsefet, aki szerint a csapat tönkremeneteléért elsősorban a dunaújvárosi önkormányzat a felelős, mert a stadiont eddig havi ezerforintos bérleti díj fejében használhatták, most pedig több mint tízmillió forintot kellett volna fizetniük a pályahasználatért.
Cserni Béla, a dunaújvárosi önkormányzat ifjúsági és sportbizottságának elnöke viszont azt mondja: a bérleti díjhoz a város minden sportszervezetnek 80 százalékos alaptámogatást nyújt, de a sportbizottság negyedévente még ezt az összeget is megfejelheti, így a fociklubnak az éves bérleti díjból csupán a négy-öt százalékot kellett volna ténylegesen kifizetnie. A DFC vezetői által emlegetett ezerforintos használati díjról egyébként csak egy szándéknyilatkozat létezik, szerződés nem született.
A férfi kézilabdacsapat a KEK nyolcaddöntőjében érdekelt (MTI)
Az elmúlt években nemcsak a labdarúgás került mély válságba, hanem az egész dunaújvárosi versenysport. Kálmán András, a város polgármestere szerint a probléma a Dunaferr privatizációja előtti időszakra nyúlik vissza. Becslése szerint a vasmű a kilencvenes évek végén – több csatornán keresztül – évi kétmilliárd forinttal támogatta a dunaújvárosi sportot.
Ez az összeg már a 2004-es privatizáció előtt évi 400-500 millió forintra csökkent. A vasmű helyére nem lépett más cég, sőt a magánosítás óta a Dunaferr ukrán tulajdonosa is folyamatosan kurtította az apanázst – az idén 225 millió forintot adnak a helyi sport támogatására.
Valerij Naumenko, a vállalat vezérigazgatója többször is kijelentette: a Dunaferr nem érdekelt a versenysport támogatásában, mivel annak a vasmű szempontjából csekély a reklámértéke, de a dolgozók sportolását támogatja a cég.
A Dunaferr 2004-es privatizációját megelőzően a sportlétesítmények tulajdonjoga előbb átmenetileg az államhoz, majd 2005 végén a városhoz került. Korábban évi 200 millió forintot költött a város különböző sportcélú támogatásra, a létesítmények megszerzése óta viszont további évi bruttó 300 millió forint kell fordítaniuk a sportingatlanok üzemeltetésére.
„Ám hiába nőttek több mint a duplájára az önkormányzat sportkiadásai, közben vészesen csökkent a helyi cégek, vállalkozások szponzori támogatása” – mondja a polgármester.
