A Nemzetközi Öttusa Szövetség (UIPM) guatemalai kongresszusán a küldöttek kétharmados többséggel elfogadták a végrehajtó bizottság szabálymódosító javaslatát, így a versenyeket 2009-től új formában rendezik.
A jelenlegi elképzelés alapján délelőtt rendeznék meg az úszást és a vívást, majd délután, szinte egy blokkban a maradék három számot. A lovaglásban ezentúl a második körben, a végén jönnének a legjobb helyen állók, majd kis idő múlva következne hendikep rendszerben a 3×1000 méteres futás. Ennek során először tíz, majd öt, aztán megint öt lövésre kerülne sor.
A magyar szövetségi kapitány, Pálvölgyi Miklós szerint elhamarkodott döntés született. „Nincs kidolgozva a versenyek jövőbeni lebonyolításának a rendje. Több hibája is van az új rendszernek. Nem véletlen, hogy a döntés meghozataláig nem volt két olyan tesztverseny, amelyet ugyanolyan szabályok mellett rendeztek volna” – nyilatkozta az FN-nek a kapitány.
Bízik abban, hogy a döntés nem végleges (MTI)
A döntés nem ért senkit sem váratlanul, és a szakmai vezető elmondása szerint már végeztek is néhány próbaedzést, amelyen az új szabályokat figyelembe véve dolgoztak. „Évek óta benne volt a levegőben, próbáltunk is rá felkészülni. Érhető a vezetők döntése, fogyaszthatóbbá akarják tenni a sportágat, de ezek a változások rosszul sülhetnek el” – így Pálvölgyi.
„A lövésnél használt légpisztoly szabadtéren, mondjuk esős vagy szeles időben teljesen másképp viselkedik, mnt zárt térben. Ráadásul több országban nem is lehet őket szabad ég alatt használni” – mondta a kapitány, aki hozzátette, hogy az új helyezetre való tekintettel a biatlonosok segítségét is ki fogják kérni a az edzéstervek összeállításánál.
„A biatlonban a versenyző az utolsó métereken csúszva érkezik a lőállásba, van ideje egy kicsit kifújni magát. Ráadásul ott a fegyvert több helyen is megtámasztják, megkönnyítve a célzást. Egy pisztolynál erre nincsen lehetőség. Ettől függetlenül kikérjük a véleményüket” – mondta Pálvölgyi, aki szerint még van arra esély, hogy a nemzetközi szövetség belátja, hogy rosszul döntött.
„Számos ország élesen tiltakozott az új szabályok ellen. Az UIPM vezetősége ezért úgy döntött, hogy visszatérhetünk a régi lebonyolításhoz, amennyiben a jövő évi versenyeken nem válnak be a most elfogadott változások” – mondta Pálvölgyi. Hivatalosan először jövő márciusban, Mexikóban egy Világkupa-versenyen alkalmaznák az új szabályokat.
—-Bajnokaink sem örülnek—-
A kapitányhoz hasonlóan a hazai élversenyzők nem örülnek a Nemzetközi Öttusa Szövetség (UIPM) hétvégi döntésének, amely szerint a versenyeket a jövő évtől új formában, a futást és a lövészetet a biatlonhoz hasonlóan egy számba szervezve kell lebonyolítani.
“Igazából nem sok mindent tudok a részletekről, itthon nem is igazán foglalkoztunk az újítással, mert ellene voltunk. A tesztversenyek közül csupán azokon vettünk részt, amelyek kötelezőek voltak, ebből következően egyelőre nem tudjuk, a felkészülés során mire kell majd odafigyelni. Ezt még ki kell találni – mondta az MTI érdeklődésére a 2007-ben világ- és Európa-bajnok Horváth Viktor. – Én mindenesetre megpróbálok alkalmazkodni a megváltozott helyzethez. Ha esetleg nem sikerül, akkor is elmondhatom magamról, hogy már értem el szép sikereket.”
Horváth szerint abból, amit tudni lehet, egyelőre azt lehet leszűrni: a lövészet átalakul, mert túl azon, hogy futás közben, vagyis korántsem nyugalmi állapotban kell kísérletezni, a célzásnál nem kell olyan pontosnak lenni, mint eddig, mivel hetes-nyolcas körnek megfelelő felületre kell lőni.
Világbajnokunk próbál alkalmazkodni (MTI)
“Az első kétezer méter során valószínűleg célszerű gazdálkodni az erővel, s csak ha az összes lövésen túlvan az ember, akkor érdemes mindent beleadni” – tette hozzá, megemlítve, hogy pillanatnyilag azt sem tudja, időbüntetést kapnak-e a pontatlanul lövők, vagy ráadásköröket kell teljesíteniük. – Azzal, hogy a korábbiaktól eltérően a lovaglás végén következnének a két szám után élen állók, éppen őket sújtanák, mert kevesebb idejük lenne a pihenésre a futás megkezdése előtt.”
Horváth utalt arra, hogy tesztversenyen akadt példa fegyverhibára, amivel akkor nem tudtak mit kezdeni, mivel a hendikepes rendszerben nincs lehetőség a javításra, a verseny félbeszakítására.
“Nagyon nem örülök a döntésnek” – szögezte le az olimpiai, világ- és Európa-bajnok Vörös Zsuzsanna. – Mi eleve ellene voltunk, aláírási akciók is szerveződtek, leginkább az angolok voltak aktívak, és sokakat maguk mögé is tudtak állítani, ezért nem is igazán értem, hogyan tudott kijönni a kétharmados szavazati arány.”
Folytatni akarja Athén olimpiai bajnoka (MTI)
Vörös Zsuzsanna szerint tavaly nem rendeztek ugyanazokkal a szabályokkal két tesztversenyt, ebből kiindulva a 2009-es év kaotikusnak ígérkezik. “Talán a nyári világversenyekig a jelenleginél tapasztaltabbak lesznek majd a mindenkori szervezők. Nem túl jó, hogy így alakultak a dolgok, de ha valaki folytatni akarja a versenyzést, annak ehhez az új rendszerhez kell hozzászoknia. Az én felkészülésemet egyelőre a lovasbalesetem határozza meg, december 1-jén megyek vissza a hasammal kontrollra, majd 15-én az ujjamról kerül le a rögzítés”.
A székesfehérvári versenyző november 11-én leesett a saját lováról, amikor azt megijesztette egy kutya. A bukásnál vérömleny keletkezett a mája körül, illetve megsérült jobb kezén a gyűrűsujja.
“Most megfigyelő állásponton vagyok, igyekszem begyűjteni az információkat, aztán majd ha az orvosoktól megkapom az engedélyt az edzésekre, megpróbálok felkészülni a versenyekre. Szerintem minél hamarabb ki kellene adni egy új versenyszabályzatot, abból lehetne mindenkinek jól felkészülnie. Lezárult egy korszak, amelynek, talán mondhatom ezt, én voltam a legeredményesebb női versenyzője, most viszont egy új helyzetben kell megpróbálnom sikeresnek lenni.”
—-Az eddigi jelentősebb változtatások—-
A Nemzetközi Öttusa Szövetség (UIPM) kongresszusának hétvégi döntése alapján a versenyeket 2009-től új formában, a futást és a lövészetet a biatlonhoz hasonlóan egy számba szervezve kell lebonyolítani. A módosítás – melynek helyességéről, megalapozottságáról megoszlanak a vélemények – a jelentősebbek közé tartozik a sportág történetében.
Az első modernkori olimpiai öttusaversenyt Stockholmban rendezték meg, 1912-ben, az öt számot lövészet, úszás, vívás, lovaglás, futás sorrendben bonyolították le. Ez a rendszer maradt érvényben 1928-ig, akkor a két utolsó számot megcserélték. 1932-ben vezették be azt a sorrendet, amely 1980-ig volt érvényben: a lovaglást a vívás, a lövészet, az úszás és a futás követte. Ezután az úszás és a lövészet helyet cserélt, majd 1983 és 1985 között az akkor négynapos versenyek negyedik napján délelőtt a lövészetre, délután pedig a futásra került sor. Az 1989-ben bevezetett sorrend a pár év szünet után visszahozott négynapos versenyeken így nézett ki: vívás, a második napon úszás és lövészet, majd futás és a negyedik napon lovaglás. Az egynapos öttusában – az első világbajnokságot ebben a formában 1993-ban rendezték selejtező beiktatásával – lövészet, vívás, úszás, lovaglás és futás követte egymást, a hétvégi módosítással ez változott.
Eleinte a végső sorrendet az egyes tusákban elért helyezési számok összegzése alapján állapították meg. Ez a szisztéma sokáig változatlan maradt, a pontértékszámítás hivatalos premierje az 1954-es világbajnokságon volt, azóta ez a rendszer van érvényben. A sportág fejlesztése érdekében 1968-ban finomították az értékeket.
Az öt szám közül visszatérően a lovaglással kapcsolatban alakult ki vita. Egy időben a négylábúak biztosítása okozott gondot, ezért született döntés 1963-ban a kétfordulós lebonyolításról, ennek nyomán ugyanis kevesebb lóra van szükség. 1968-ban kiiktatták a programból a tereplovaglást, bevezették a vadászugratást, majd négy évvel később már ez utóbbi is a múlté lett, helyét az akadályugratás vette át. Mindenesetre egy időre eltűntek a lovaglás helyett a motorozás, a kajak vagy az asztalitenisz bevezetését szorgalmazó javaslatok… Ennek a számnak a létét azóta is többen megkérdőjelezték, leginkább azért, mert – mint vélték, vélik – nem mindig biztosítható a megfelelő lóállomány, ezzel pedig csorbul az esélyegyenlőség elve. A lovaglás ezzel együtt maradt a programban.
Éppen ez, mármint a programban maradás – nevezetesen az olimpiaiban – késztette a sportági vezetőket, hogy az egynapos lebonyolítást is tovább finomítsák, és legalább a versenyek egy részét az eddiginél közvetíthetőbbé tegyék. Ennek nyomán született meg a mostani döntés, melynek révén a két szám után legelőkelőbb helyen állók lovaglása, illetve a kombinált futás beleférhet egy műsorba. Az ellenzők – így többségében a sportág hazai képviselői – a szakmaiság hiányát róják föl az erőszakosan változtatóknak, illetve azt, hogy a jelentős módosítást nem előzte meg megnyugtató tesztfolyamat.
Az ötkarikás szereplés biztosítása mindenképpen alapvető fontosságú a sportág mindenkori irányítói számára. Azonban, hogy mi kell ehhez, kevesen tudhatják. Egy időben az 1987-ben bevezetett váltóversenyek “futtatásával” próbálták elérni a vezetők, hogy az olimpiáról 1996-ban lekerült csapatversenyt valamilyen “közösségi” produktummal helyettesítsék. Ebbéli törekvésüket ez idáig nem koronázta siker, egyelőre örülni kell annak is, hogy a hagyományos egyéni verseny még szerepel a programban. Kérdés, a mostani változtatás erősíti vagy gyengíti-e majd az öttusa pozícióját.
