A négy legfontosabb költségtényező alapján a benzinesnek, a dízelmotornak vagy a benzin- és villanymotoros hibrideknek áll-e a zászló?
1. Vételár – Kisautót csak benzinmotorral
Minél apróbb kocsival szemezünk, arányaiban annál magasabb a TDI-k, dCi-k és társaik felára. Egy Suzuki Swift esetében 640 000 forint vagy 20,3 % a differencia, a 95 lóerős benzines Peugeot 308 és a 90 lovas HDi között 540 000 forint illetve 13,4% árkülönbség van, míg a BMW 530d kevesebbe kerül az 530i-nél.
Torzítja az árképzést a regisztrációs adó, ami azonos lökettérfogat esetén nagyobb motoroknál a dízeleknek kedvez, eltüntetve a szívó benzineseknél jóval bonyolultabb modern turbódízelek drágább előállítását.
A regadótábla a villany- és a hibridhajtású autókra megállapított egységesen 190 000 forintos díjjal támogatja a környezetvédelmet. Ez a szabály megkönnyíti a Toyota Prius és a Civic Hybrid helyzetét, míg a Lexus hibrideknek egyenesen hárommillió forintot spórol meg a benzinesekhez képest.
2. Üzemanyagköltség – A dízelt megszorítja a hibrid
Messze ez a legfajsúlyosabb tétel a vételár után az autózásban. Az üzemanyagköltséget jobb híján a gyári adatokból lehet kalkulálni, bár a szabványos mérési ciklus hibái miatt sokszor irreálisan csekély értékek jönnek ki.
Ökölszabályként a dízel étvágyára durván egy harmadnyit érdemes rászámolni a vele összevethető benzinesek esetében. Tehát az 5 literből guruló kisautó benzinesként 6,7 liter körül eszik, a 140-180 lóerős és vegyesen 8 litert fogyasztó középkategóriás dízelből százon 10,6 literbe kerül átülni egy benzinesbe.
A hibridek városi forgalomban aratnak, itt hoz sokat a motor leállítása megálláskor illetve gyorsításkor a benzines tehermentesítése a villanymotor erejével. Városon kívül a megtakarítási potenciál szerényebb. A három motorfajta közül a dízellel a legolcsóbb autózni, a gázolajnál olcsóbb benzinnel egész közel juthatnak hozzájuk a hibridek, míg a benzinesek kikapnak.
3. Értékvesztés – A jó fogyasztás használtan is érv
Még piacon lévő modelleknél az árengedmények, az ingyen extracsomagok felgyorsítják a használtak áresését, ezért nehéz érdemben megbecsülni az értéktartást. A dízelek értékállósága jobb a benzinesekénél, ezért a felárukból is megőriznek többet-kevesebbet az évek során.
Ha egy új kompakt autóra az öngyulladós motor felára 500 000 forint volt, akkor ennek mintegy felét még négy éves korban is visszakapjuk. A hibridek a kiterjedt szürkeimport ellenére még mindig ritkák, de kedvező fogyasztásuk miatt nagyobb rájuk a kereslet, mintha csak benzinmotorjuk volna. Ha a gépjárműadó egyszer dotálni fogja az enyhébb környezetkárosítást, az további érv a károsanyag-kibocsátásban remeklő hibridek mellett.
—-4. Szervizköltség – A benzines nyerő lehet—-
Érzékenyebb konstrukciója, a turbófeltöltő, a részecskeszűrő és az 1300-2000 baros csúcsnyomással dolgozó befecskendező-rendszerek miatt a modern dízelmotor rizikósabb egy szívó benzinesnél. Hosszú távon potenciálisan nagyobb kiadásokat tartogat, bár efölött a használt dízelben gondolkodók szívesen átsiklanak.
Vásárlás előtt érdemes kinyomozni az autók karbantartási periódusát a különböző motorokkal és márkakereskedésben lekérni a várható szervizköltségeket a használat tervezett idejére.
A hibridekkel kapcsolatban él egyfajta bizalmatlanság az emberekben. Ám a Toyota modellek között épp a legbonyolultabbnak hitt Prius garanciális költségei a legalacsonyabbak, mert a konstrukció mechanikailag kiforrott, áttekinthető szerkezetre épül.
A hibridek átvizsgálási és olajcsere-periódusa nem különbözik a márkáknál megszokottól. A benzines, a dízel és a hibrid Civic is 20 000 kilométer vagy egy év után kéri a szakszervizt. A Priust ugyanúgy évente vagy 15 000 km után kell márkaszervizbe vinni, mint egy Corollát, a Lexusnál is egységes a 15 ezres intervallum.
A hibridek esetében az akkumulátorok cseréje igazi mélyütés volna a tulajdonosnak, de a gondos töltésvezérléssel a nikkel-metál hidrid akkumulátorok hozzák az elvárt élettartamot. A bizalom megalapozására a Lexus 5 év/100 000 kilométeres garanciát vállal a hibridhajtás elemeire.
A Honda és a Toyota nagyvonalúbb, náluk 8 év/160 000 km ugyanez az érték, és ez még nem az akkuk élettartamának felső határa. Lényeges, hogy nem az önindítót mozgató akkuról van szó, hanem a villanymotort gyorsításkor tápláló, fékezéskor pedig energiát tároló, összehasonlíthatatlanul drágább telepekről. Mivel a hibridek fékezéskor áramot termelnek vissza az akkuba, a generátorként működő villanymotor lassító hatása megnyújtja a fékek élettartamát.
5. Végül benzinest, dízelt vagy hibridet?
Ezt a kérdést típusról típusra érdemes vizsgálni, az eredmények erősen szórnak attól függően, hogy a motorokat lóerők vagy a gyorsuláskor érzett húzóerőt biztosító nyomaték alapján vetjük össze, és persze az árkülönbség alapján.
Általánosságban annyit meg merünk kockáztatni, hogy a lényeges költségeket véve a kiskategóriában szinte sosem éri meg a dízel.
A kompakt autók között már többnyire behozza a felárát, ha hosszabb távon, mondjuk 100 000 kilométerig megtartjuk az autót.
Szerény dízelfelár esetén, például a Hyundai i30 esetében a dízelnek könnyű a meccs az 1,6-os benzinessel, pedig a nagyobb nyomaték öröméről és a könnyebb előzések biztonságáról most nincs szó.
A közép- és a felső kategóriában költségoldalról a dízel veri a benzinest, nem véletlenül domináns a dízelmotor a sokat futó cégautók között.
A hibridek a luxuskategóriában állami támogatással lelépik villanymotor nélküli rokonaikat. A megfizethetőbb autók között a környezetvédelem fontossága miatt ajánlhatók, nem gazdaságosságbeli előnyük alapján.
A nagyon fejlett, takarékos és csekély környezetszennyezésű Prius túl drága ahhoz mérten, hogy szolgáltatásaiban nem nyújt többet egy kompakt autónál. Nem állja a versenyt egy hasonló árú, de kényelemben és térkínálatban sokkal jobb középkategóriás dízellel, ám környezetvédelmi előnyei és különleges technikája miatt a Priust nehéz a hétköznapi autókhoz viszonyítani.
Individualistáknak, akiknek nem jó a Civic szedán 1,6-os vagy 1,8-as benzinmotorral, a kompakt dízeleknél alig magasabb vételára és igen gazdag felszereltsége miatt a Civic Hybrid megfontolandó ajánlat. Hibridként a Priusnál lényegesen butább, de a Honda is keveset eszik és az ára sokkal kedvezőbb.
A jelenleg érvényes gépjárműadó új autókra évi 300 Ft/kW. A benzin árát 302, a gázolajét 312 forinttal számoltuk és a szabványos gyári átlagfogyasztással kalkuláltunk. A cascódíjakat budapesti, 36 éves férfire kértük le, 10% vagy 100 000 Ft önrésszel. A kötelező biztosítás díjaként a legalacsonyabb díjú, nem egyesületi biztosító ajánlatát szerepeltetjük mindennemű kedvezmény nélkül.
Előfordul, hogy eltér a motorváltozatok szervizperiódusa, de a 308-as esetében egységesen 30 000 km vagy egy év. A tájékoztató jellegű szervizköltségek fővárosi márkaszervizek megkérdezésén alapulnak. A számok az összehasonlíthatóság érdekében nem tartalmazzák a használat függvényében kopó alkatrészek, pl. a féktárcsák cseréjét. Minden összeg bruttó forintban értendő. Mivel a legtöbben részletre vesznek autót, nem kalkuláltunk az árkülönbség befektetésével, ami kápés vásárlást feltételezve az alacsonyabb árú benzinesnek kedvezne.
