A XX. századi amerikai képzőművészet legismertebb alakja,
Andrew Warhola néven a pennsylvaniai Pittsburgh-ben született. A Szlovákiából
bevándorolt rutén család harmadik gyermeke érettségi után a pittsburgh-i
Carnegie Műszaki Főiskola festészeti és formatervezési tanszékén tanult, majd
1949-ben New Yorkba költözött. Lakást bérelt Manhattanben, nevét Andy Warholra
változtatta, haját ezüstös színűre festette.
Kezdetben reklámgrafikából élt, de tervezett színházi díszleteket,
könyvjelzőket, üdvözlőlapokat, sőt női cipőket is. 1952-ben rendezte első
kiállítását azokból a rajzaiból, amelyeket Truman Capote novelláihoz készített.
A hatvanas évek elején kezdett festeni, első sikereit a népszerű képregények,
hirdetések formai megoldásainak felhasználásával aratta (Dick Tracy, Popeye,
Superman, a coca-colás üveg). 1962-ben megfestette a dollárbankjegyet, egy
revolvert és híres Campbell-leveskonzerv-sorozatát. Képein a hagyományos
festékek mellett cipőfényesítő kenőcsöt és tojást is felhasznált.
Selyemszita-nyomásos technikával készítette híres szerigráfiáit Marilyn
Monroe-ról, Jackie Kennedyről, Mick Jaggerről, Elvis Presley-ről, Mao
Ce-tungról és Leninről.
Manhattanben 1963-ban megalapította stúdióját, amelyet Factorynak (gyár)
nevezett el – kétségkívül a tömegkultúrára utalva. A Factory a társasági élet
központja lett, zenével, tánccal fűszerezett kiállításai – a happeningek – a
képzőművészet új útjait nyitották meg. Ebben az időben kezdett komolyan
foglalkozni a filmezéssel is, 1969-ben Interview címmel havonta megjelenő
filmes folyóiratot indított el.
Filmjei a New York-i underground klasszikusai lettek, ő maga a műfaj
kulcsfigurájává vált. Egyik filmjében az Empire State Buildinget nézette
órákig, ugyanazon kameraállásból, egy másikban nyolc óra hosszat filmezett egy
meztelen alvó embert, különböző beállításokban. Evés című filmjének
főszereplője egy teljes óráig evett egyetlen gombát. Az Empire olyannyira
nézhetetlennek bizonyult, hogy még maga Warhol sem volt képes végignézni, elvi
jelentősége azonban szakértők szerint a strukturális filmművészet szempontjából
vitathatatlan.
Rendezője, elindítója volt annak a filmes irányzatnak, amely érzelmek nélkül
csak a felszínt mutatja meg. 1968 júniusában Valerie Solanas, egyik filmjének
szereplője háromszor mellbe lőtte Warholt. A súlyosan sebesült művész soha nem
épült fel teljesen a balesetből. Kezelése idején asszisztense, Paul Morrissey
vette át a rendezői feladatokat, s ez így maradt Warhol lábadozása után is. A
Morrissey által rendezett filmek már a hagyományos filmtechnikára épültek, és
jobban megfeleltek a közönségigényeknek.
1970 és 1986 között Andy Warhol a popkultúra legismertebb,
legkörülrajongottabb alakja, a pop-art koronázatlan királya volt. Az amerikai
álom megtestesítőjét látták benne, akinek művészete jelentősen befolyásolta a
XX. század látásmódját, értékszemléletét.
Warhol 1987. február 22-én orvosi műhiba következtében, egy rutin
epehólyagműtétbe halt bele.
