A környezet igazi időutazás volt. A maratoni futás célja a monumentális Colosseum előtt levő Constantinus-diadalívhez került, a tornász számokat pedig Caracalla thermáiban rendezték. Ez volt az első olyan olimpia, amit a televízió már világszerte élő adásban közvetített.
Az eseményre két csarnokot építettek és felújították a Foro Italicót, ahol 100.000 néző fért el. Az elbukott forradalom után sokan elhagyták az országot versenyzőink közül, élsportolói és utánpótlás állományunk is kritikus helyzetben volt.
Ez érződött az eredményeken, legfőképpen talán a labdarúgás és a vízilabda maradt el leginkább az addig megszokottaktól.
Első aranyunkat Parti János nyerte nagy küzdelemben, 1000 méteres kenu egyéniben.
Gerevich hatodszor
Két aranyat szereztek az öttusázók
Egyéni kardvívó bajnokunk Kárpáti Rudolf lett, de a sorai között az ötven éves Gerevich Aladárral, a kardcsapat is első helyet szerzett. Az öttusa is diadalt hozott, egyéniben – Németh Ferenc győzött – és csapatban is aranyéremmel végeztünk. Ökölvívásban, a légsúlyuak döntőjében Török Gyula győzte le az orosz Szinkót kiütéssel.
A hat arany mellett nyolc ezüstérem (vívás: kard egyéni, női tőrcsapat; öttusa: egyéni; birkózás: pehelysúly; atlétika: kalapácsvetés; kajak-kenu: kajak egyes 1000 méter, kettes 1000 méter; és váltó 4×500 váltó) és hat bronz (atlétika: gerelyhajítás és 1500 méteres síkfutás; súlyemelés: váltósúly; kajak-kenu: kenu kettes 1000 méter, kajak kettes 500 méter; labdarúgás és vízilabda) született. A magyar csapatot 180 sportolónk alkotta, és végül az éremtábla hetedik helyére kerültünk.
Mezítlábas maraton
Az atlétika porondján újonnan feltűnt hős idén az afroamerikai Wilma Rudolph volt, a ”Fekete Gazella”, akit három futószámban ünnepelhettek bajnokként. Győzött 100 és 200 méteres síkfutáson, valamint a 4×400 méteres váltóban.
Szegény kisvárosi munkáscsalád huszadik gyermeke volt, négyévesen egy betegség miatt fél lábára megbénult. Tízévesen tanult meg újra járni, tizenhat évesen már indult a melbourne-i olimpián 4×400 méteres váltóban, ahol bronzérmet szerzett. Római sikerei után, hazatérésekor otthon városi ünnepélyt rendeztek a tiszteletére.
A győztes magyar kardcsapat
Egy másik emlékezetes római teljesítmény Abebe Bikila nevéhez köthető, aki mezítláb futotta végig és nyerte meg a maratoni futást. Mint később kiderült, a férfi az etióp császár személyi testőre volt. A görög vitorláscsapat háromtagú legénységében indult egy Konsztantinosz nevű versenyző, akit 1964-ben Görögország utolsó királyává koronáztak, majd 1967-ben vezérkara puccsal eltávolított.
Ezen az olimpián a kelet– és nyugatnémet válogatott közösen indult, így csapatuk kimondottan erős volt. Legnagyobb győzelmüknek azt tekintették, mikor a 17 éves drezdai gimnazistalány, Ingrid Krämer leváltotta az 1924 óta állandóan győztes amerikaiakat a mű– és toronyugrás első helyén.
Torna egyéniben az orosz Sahlin négy, Larissza Latinyina három aranyérmet szerzett, viszont a csapatversenyt mégsem az esélyes szovjetek, hanem nagy meglepetésre a japánok nyerték. Hosszú idő után először a 100 és 200 méteres síkfutás aranyérmeit nem amerikai nyerte, hanem az előbbit a német Hary, az utóbbit az olasz Berruti szerezte meg.
Larissza Latinyina három aranyéremmel utazott haza (Getty)
Legenda születik: Cassius Clay
A félnehézsúlyú ökölvívás bajnoka Cassius Clay lett, aki később Muhammad Ali néven, nehézsúlyú bokszolóként lett világhírű többszörös bajnok. Az országúti kerékpáros csapatversenyen a dán Knud Enemark-Jensen ájultan dőlt ki a versenyből, koponyatörést szenvedett, és másnap meghalt.
Eleinet végzetes bukását a magas hőmérsékletnek tulajdonították, de az alaposabb orvosi vizsgálatok teljesítményfokozókat mutattak ki a szervezetében nagy mennyiségben, tehát a orvosi zárvélemény halála okaként a doppingszer-túladagolást jelölte meg. Az eset után a NOB létrehozta az olimpiai orvosi bizottságot, és bevezették a rendszeres doppingvizsgálatok gyakorlatát.
Cassius Clay a római dobogó legfelső fokán (AP)
A római olimpiát követően jelent meg az úszásban az elektronikus időmérés, ugyanis a 100 méteres férfi gyorsúszáson, nagyon szoros küzdelem után az ausztrál John Devitt lett a győztes. A végeredményen már az sem változtatott, hogy a később megnézett lassított felvételeken az amerikai Lance Larson jól áthatóan előbb ért célba. Az ilyen tévedések kiküszöbölésére kezdték alkalmazni az elektronikus időmérést.
A római olimpián 83 ország vett részt, a versenyzők 4727-en voltak, köztük 611 sportolónővel. Az összesített éremtáblázaton a Szovjetunió végzett az élen, a második az Egyesült Államok, a harmadik Olaszország.
—-Éremtáblázat—-
1960, Róma – arany, ezüst, bronz:
1. Szovjetunió 43, 29, 31
2. Egyesült Államok 34, 21, 16
3. Olaszország 13, 10, 13
4. Egyesült Német Csapat 12, 19, 11
5. Ausztrália 8, 8, 6
6. Törökország 7, 2, 0
7. Magyarország 6, 8, 7
8. Japán 4, 7, 7
9. Lengyelország 4, 6, 11
10. Csehszlovákia 3, 2, 3
11. Románia 3, 1, 6
12. Nagy-Britannia 2, 6, 12
13. Dánia 2, 3, 1
14. Új-Zéland 2, 0, 1
15. Bulgária 1, 3, 3
16. Svédország 1, 2, 3
17. Finnország 1, 1, 3
18. Ausztria 1, 1, 0
Jugoszlávia 1, 1, 0
20. Pakisztán 1, 0, 1
21. Etiópia 1, 0, 0
Görögország 1, 0, 0
Norvégia 1, 0, 0
24. Svájc 0, 3, 3
25. Franciaország 0, 2, 3
26. Belgium 0, 2, 2
27. Irán 0, 1, 3
28. Dél-Afrika 0, 1, 2
Hollandia 0, 1, 2
30. Argentína 0, 1, 1
Egyiptom 0, 1, 1
32. Ghána 0, 1, 0
India 0, 1, 0
Kanada 0, 1, 0
Marokkó 0, 1, 0
Portugália 0, 1, 0
Szingapúr 0, 1, 0
Tajvan 0, 1, 0
39. Brazília 0, 0, 2
Brit Nyugat-India 0, 0, 2
41. Irak 0, 0, 1
Mexikó 0, 0, 1
Spanyolország 0, 0, 1
Venezuela 0, 0, 1
