Steve Ballmer, a Microsoft új vezetője is megemlítette lapunknak adott interjújában, hogy nem is elsősorban az ár az, ami miatt kevés a laptop Afrikában (Ballmer verzió – Figyelő, 2008/21. szám). Ott az áramellátás, az internetlefedettség hiányosságai és a gépeket működésképtelenné tevő nagy por az, ami leginkább megnehezíti a laptopok használatát. Ballmer ezzel a szegény országoknak szánt, filléres laptopok ötletének elhibázott voltára utalt. Tény: az One Laptop Per Child (OLPC) program XO Laptop nevű gépe, továbbá a „kurblis békának” csúfolt játék minilaptop, s a hasonló programok kudarcra ítéltettek (Kiütés pehelysúlyban – Figyelő, 2007/50. szám).
Az adatok megtekintéséhez kattintson a képre!
A lebutított és összezsugorított méretű laptopok a fejlődő országok szegény gyerekei helyett azonban új célközönséget találnak maguknak. A fejlett világ kisiskolásai, vagy az árérzékeny feltörekvő piacok széles vevői rétegei mellett éppen a nehéz, nagy teljesítményű masinákat cipelni nem akaró, jól szituált rétegek azok, akik divatot csinálnak a minigépekből. Már az új elnevezés, a netbook is megszületett, utalva a bővebb kabátzsebben, vagy nagyobb retikülben is elférő új „notebook-faj” fő felhasználási területére.
DRÁGA ELŐDÖK. A fejlett világban a netbook egyre több családban tölti be az asztali PC-k és a vállalati vagy magán notebookot követő harmadik, vagy negyedik számítógép szerepét. Ez is közrejátszott abban, hogy a neves IT piackutató cégek közül mind az IDC, mind a Gartner jócskán megemelte a világ PC-eladásaira vonatkozó előrejelzését. E társaságok szerint az összesített laptopeladás 2008-ban világszerte 30–34 százalékkal haladhatja meg a tavalyit, nem utolsósorban a szóban forgó gépcsaládnak köszönhetően.
A piaci robbanás a frappáns üzleti modellt igazolja vissza. A nagy gyártók felismerték, hogy az átlagemberek többsége olyan készüléket szeretne, amely internetezésre, e-mailezésre, digitális fényképek, zenék, videók üzleti út vagy nyaralás közbeni feltöltésére, nézegetésére, valamint szövegszerkesztésre, táblázatkezelésre alkalmas. Ehhez pedig nem kell bivalyerős processzor, több száz gigás merevlemez vagy óriási képernyő.
Évek óta léteznek persze a nagy „erőművek” 18–23 centis képátlóval elérhető mini változatai, de mivel azokban a hatalmas teljesítményt csomagolták össze kicsire, a gyártók 50–100 százalékos felárat kérnek értük. A 400–500 ezer forintos csúcs miniket így többnyire csak vállalatok, tehetős menedzserek engedhetik meg maguknak. Az egyedüli olcsó gépre a Psion cég próbálkozása volt példa, amely Series 7, illetve netbook (!) néven futott az ezredfordulón, de talán túlzottan megelőzte korát, mert nem aratott átütő sikert.
Karakterjegyek
● A netbook olcsó mini-notebook, amely Amerikában jellemzően 50–120 ezer forintnyi dollárért kapható
● Képernyője 7–12 colos (18–30 centis) átlójú
● Linux vagy Windows XP futtatására alkalmas (a Vista zökkenőmentes futtatására csak a legdrágább modellek képesek)
● Általában képes vezeték nélküli (Wi-Fi) internetezésre
●
Sok esetben winchester helyett 1–32 gigabájtnyi, a memóriakártyákhoz
hasonló solid state disk (SSD) memóriát használ háttértárként
●
Internetezésre, fényképek, videók egyszerű kezelésére, valamint
szövegszerkesztésre és táblázatkezelésre bőven elegendő a teljesítménye
●
Nem igazán alkalmas viszont 3D-s játékok futtatására, fotó-, videó- és
MP3-gyűjtemények tárolására, videó-szerkesztésre,
kiadványszerkesztésre, tervezésre
● Kis billentyűzete és apró képernyője sokak számára kényelmetlen lehet
Az újabb megoldások közül – a semmire sem igazán jó, kisiskolásokat célzó XO Laptop helyett – az Asus termékcsaládja lett a nyertes. A tajvani cég éppen egy éve, a tavaly júniusi Computex kiállításon robbantott először az Eee PC-vel. (A három e betű a könnyed tanulás, a könnyed munka és a könnyed játék szlogen angol megfelelőjéből származik.) A „könnyedséget” erősítendő a 700-as sorozat legegyszerűbb gépét 2007 szeptemberétől pimaszul olcsón, már 245 dollárért, azaz alig 40 ezer forintért kínálták Amerikában (táblázatunkban, több más versenytárs mellett, a széria két komolyabb példányát mutatjuk be).
MINDENKI BESZÁLLNA. A kis Asus-gépek hónapok alatt hiánycikké váltak a fejlett világban, és már-már az Apple ikonszerű készülékeihez mérhető divathullámot indítottak el: 2007 végéig 300 ezer darab kelt el belőlük. A cég tavalyi várakozásai szerint 2008 végéig 3,8 milliót szerettek volna értékesíteni, de tavasszal már 5 milliós Eee darabszámról beszélt a cég vezetése!
Először az itthon nem túlzottan ismert Everex cég és a HP eredt az Asus nyomába. Az idén februárban bemutatták az Everex Cloudbook nevű gépét, amelynek billentyűzetét egy kézzel is lehet kezelni, és beépített egere is fejlettebb. Az áprilisban érkezett HP 2133 Mini-Note PC a netbookok felső szegmensét célozza: ára 560–700 dollár, de strapabíró vázat, nagyobb memóriát és háttértárat, valamint jobb kijelzőt, Wi-Fi-t és Bluetooth csatlakozót is kapott. Az Asus olcsóbb gépeit is fenyegeti viszont a frissen bejelentett néhány modell, például az MSI Wind, az Acer Aspire One, vagy a Dell új E-szériája. A hatalmas sikert látva a gyártók az utóbbi hetekben „egymás lábát taposva” jelentették és jelentik be újabbnál újabb, a korábbiaknál jóval olcsóbb modelljeiket, s pár korábban lépő cég (például az ASUS is) felfrissítette szériáit.
Sajnos az újdonságok többsége nálunk hivatalosan még nem kapható, illetve a magyar forgalmazóktól beszerezhető típusok (Asus, HP) itthon 35–50 százalékkal drágábbak, mint a hatalmas piaccal – és nem utolsósorban gyenge dollárral – bíró Észak-Amerikában. Pedig odaát immár a hagyományos, 39 centi képátlójú nagy noteszgépek árát is lenyomták 200–300 dollárral a forgalmazók, látva, hogy a boltokban egyre többen inkább a netbookokat választják.
