Amennyiben a kutatók feltevése igaznak bizonyul, a marsi Borealis-medence a legnagyobb ismert aszteroida-becsapódás a Naprendszerben. Ez a medence foglalja el ugyanis a vörös bolygó északi féltekéjének nagy részét, az egész bolygó területének mintegy 40 százalékát. Európa, Ázsia és Ausztrália együttes területével megegyező kiterjedésű medence sajátos domborzati viszonyt kölcsönöz az északi féltekének: míg az északi félgömböt síkságok alkotják, a déli félteke felszíne egyenetlen, hegyekkel borított, és négy-nyolc kilométerrel magasabban fekszik, mint az északié. Az eddigi feltevések egy része aszteroida becsapódásának tulajdonította a jelenséget, mások szerint egykor óceán hullámzott a mai Borealis-medence helyén.
Amióta az 1970-es években a Voyager űrszondák sugározta képeket megpillantották, fejtörést okoz a Mars kutatóinak, hogy miért olyan különböző az égitest két féltekéjének domborzata. Mintegy húsz évvel később a Mars Global Surveyor űrszonda felvételei kimutatták, hogy a kéreg a déli féltekén jóval vastagabb mint az északin, és eltérő mágneses anomália jellemzi a két területet.
Forrás: NASA
Az aszteroida-becsapódás a leginkább hihető magyarázat
A Nature című brit természettudományi folyóiratban, napokban közölt tanulmány több évtizedes talányra, a vörös bolygóval foglalkozó kutatások egyik legnagyobb kérdésére kínál megfejtést. Az új modellezések alapján egy aszteroida-becsapódás ad leginkább magyarázatot a jelenségre.
„Az ötlet maga régi, de eddig még senki nem végzett komplex számításokat arra vonatkozólag, hogy mi történne a Marson egy kisbolygó becsapódása során” – mondta Jeffrey Andrews-Hanna, Massachusetts Institute of Technology kutatója.
A modell szerint a Mars közel 4 milliárd évvel ezelőtt 45 fokos szögben összeütközött egy kétezer kilométer átmérőjű – a Plútónál nagyobb – kisbolygóval, ennek nyomán keletkezett a Borealis-medence.
A Mars felszínén, a Borealis-medence mellett található a Naprendszer eddig ismert második legnagyobb becsapódási krátere, a 2400 kilométer hosszú 1800 kilométer széles Hellas-medence. Méret alapján harmadik a rangsorban a Hold 2100 kilométer hosszú és 1500 kilométer széles Déli-Sark-Aitken medencéje.
