A magyarok a várakozásnak megfelelően teljesítettek lövészetben, ezzel harmadikak voltak az első szám után. Aztán remekül elkapták a fonalat a vívóteremben, szép győzelmeket arattak, kihasználták a hazai pálya előnyét, a közönség biztatását élvezve időnkét szinte extázisban asszóztak. Ennek eredményeként a második tusát megnyerték, összetettben pedig a második helyre léptek előre. Aztán az úszás után már az élen álltak, annak nyomán, hogy a 3×100 méteres stafétában a negyedik legjobb időt érték el.
A lovaglás viszont egyáltalán nem jött össze nekik, nyolc akadályveréssel és egy ellenszegüléssel mentek végig a pályán, ez a teljesítmény pedig az első helybe került. A futásnak másodikként vághattak neki Marosiék, 17 másodperccel az ismét élre álló fehéroroszok mögött. Közvetlenül utánuk, hét másodperces hátránnyal követték őket a jól futó litvánok.
A lovakkal meggyűlt a bajuk a magyaroknak (MTI)
Az biztos volt, hogy – sérülésmentes versenyzés esetén – ez a három csapat osztozik az érmeken, a papírforma alapján a fehéroroszok befogása nem tűnt reálisnak, a litvánok előrelépése viszont igen. Nem is történt váratlan esemény a zárószám során, a magyarok – bár derekasan küzdöttek – a második váltásra már a harmadik helyen futottak, s a végére fehérorosz-litván külön verseny alakult ki. Előbbiek azonban eredményesen őrizték pozíciójukat.
Nyilatkozatok
“Nagyon jó négy számot csinált ez a fiatal csapat. Ha majd megtanulják a fiúk, hogyan lovagoljanak nyomás alatt, nyerni fognak. Ezt a számot ezúttal elrontották, átlagos három-négy veréssel már itt is sikeresebbek lettek volna. Egyébként nagyon jól együtt voltak, igazi csapatot alkottak” – értékelte a napot az MTI-nek Pálvölgyi Miklós szövetségi kapitány.
“Három ilyen jól sikerült számmal máskor kétszáz ponttal szoktunk vezetni. Most nagyon szoros volt a verseny. Ami a lovaglást illeti, egyszerűen nem tudom, mi történt velünk… Igazságtalannak tartom a sorstól, hogy így alakult a vége egy ilyen napon” – vélekedett Marosi.
“Ezekkel a fiúkkal többet vagyok együtt, mint a szüleimmel. Jól ismerjük egymást, nagyon együtt van a csapat, ami ma elsősorban a víváson látszott meg. A bronzérmet tegnap este aláírtam volna, a lovaglás előtt azonban már nem, szebbre vágytam. Összességében elégedett vagyok. Ugyanakkor van még mit tanulnunk az elődöktől és fogunk is” – mondta Tibolya.
“Erős csapatunk volt, de még nem a miénk a legerősebb. Biztos vagyok benne, hogy a következő budapesti világbajnokságon már mi állunk a dobogó tetejére. Legalábbis ezért fogunk dolgozni. Tizenhárom éves korom óta arról álmodtam, hogy egy hazai rendezésű világbajnokságon indulok, és ez most valóra vált” – fogalmazott Kasza.
Budapest, világbajnokság, férfi váltó:
1. Fehéroroszország (Mihail Prokopenko, Jahor Lapo, Dmitrij Meljah) 5728 pont(lövészet: 278 kör/1240 pont, vívás: 85 győzelem/59 vereség/872 pont, úszás: 2:49.57 perc/1308 pont, lovaglás: 1116 pont, futás: 13:12.22 perc/1192 pont)
2. Litvánia (Edvinas Krungolcas, Andrejus Zadnieprovskis, Justinas Kinderis) 5708(265/1084, 88/56/896, 2:49.35/1308, 1152, 12:53.50/1268)
3. Magyarország (Marosi Ádám, Tibolya Péter, Kasza Róbert) 5638 (273/1180, 91/53/920, 2:46.89/1340, 1026, 13:17.09/1172)
