A 13 nagy és 40 kicsi, vulkanikus eredetű szigetből álló csoport az Egyenlítő magasságában, Ecuador nyugati partjától csaknem ezer kilométerre a Csendes-óceánban fekszik. A legnagyobb sziget, az Isabela öt tűzhányójának egyike, az 1690 méter magas Cerro Azul csütörtök éjjel lépett működésbe, tíz év nyugalom után. 1998 szeptemberében néhány teknőst elégetett a láva, pedig a hatóságok összegyűjtötték és helikopterekkel elszállították a ritka állatokat. A Cerro Azul az Isabela-sziget délnyugati, lakatlan csücskében fekszik.
Az Ecuadorhoz tartozó szigetcsoportot az UNESCO a világörökség részének nyilvánította. Galápagost Charles Darwin 1835-ös látogatása tette híressé: az angol természettudós helyszíni tapasztalatait elhasználva írta meg a Fajok eredete című alapművét.
A szigetcsoporton található hüllők 90, a rovarok 46 százaléka, és a madárfajták fele sehol máshol nem él, csak itt. Még törpe iguánok is léteznek, olyanok, mint amelyek a földtörténet őskorában éltek. A Galápagos-szigetek ezért forgalmas turistaparadicsomnak számítanak, évente 60 ezren látogatnak oda.
