Kedd délután háromnegyed négy: A fesztiválpalota felé közeledve a bejáratnál várakozó mozirajongók szinte kitépik a meghívottak kezéből Mundruczó Kornél Delta című filmjének díszbemutatójára szóló belépőjegyet. Annak ellenére, hogy ezen a napon a Cannes-ban tartozkodó Angelina Jolie, Clint Eastwood, Maradona és Kusturica vonja el a sajtó és a fotósok figyelmét, nagy várakozás előzte meg a magyar versenyfilm bemutatóját.
Fotó: MTI
Mundruczó feleségével és a film két főszereplőjével, Tóth Orsival és Lajkó Félixszel vonult fel a Fesztiválpalota vörös szőnyeggel borított lépcsőjén, a férfi főszereplő-hegedűművész által komponált zenére. Őket követte Monori Lili és Gáspár Sándor, a két másik főszereplő és a film többi alkotója. Mindannyian fekete ruhába öltözve. A bemutatót a szokások szerint a hivatalos fotózás, a Fesztiváltévének adott interjú és a sajtótájékoztató előzte meg.
Mundruczó Kornél öt évvel ezelőtt kezdte el forgatni Delta című filmjét. Mivel önmaga is félig román, úgy érezte, tennivalója van a Romániában található többnemzetiségű Duna-delta vidéken. A táj idilli hangulata ihlette a filmet, amelyben a tőle megszokott mikrokörnyezetet, ez esetben egy család szűk világát teremtette meg. A történet egy testvérszerelem tragédiáján keresztül a tolerancia teljes hiányát mutatja be. A rendező elsősorban a gesztusokra, a képek erejére épít, színészeitől is „csupán” a jelenlétet kérte rendezői instrukcióként, nem írt a filmbe hosszú párbeszédeket.
A Delta egy káeurópai western
“…egy olyan western film sincs, amelyiknél kiderül, hogy a főhős az elején miért lovagolt be, és hogy a végén aztán miért lovagol ki. Az az élet rendje a westernekben, hogy jön valaki és megforgatja a világot, és igazságot hoz a tájra. Segít felszabadulni az embereknek, és szeretetet hoz. Nagyjából ez nálunk Lajkó Félix szerepe. Ilyen értelemben ő egy klasszikus figura” – a FigyelőNet interjúja Mundruczó Kornéllal.
A 39. Magyar Filmszemle fődíjas alkotása jó negyedórával lett rövidebb a februári budapesti bemutató óta, az elmúlt néhány hét utómunkálatai alatt, ami a Cannes-ban jelen lévő magyar filmes közönség szerint egyértelműen a film javára szolgált. Ezt is bizonyítja az is, hogy a 2300 férőhelyes nagyteremben a telt házas vetítés végén állva, percekig tartó tapssal üdvözölte a közönség a film alkotóit.
