Mindössze 54 nap alatt készült el az amerikai St. Augustine repülőtér utasterminálja, igaz, a nagyobbfajta sátor megnevezés találóbb lenne rá. A világ talán legfapadosabb reptere a floridai város és a Skybus légitársaság együttműködése révén jött létre, de lehet, hogy még ez a csekély beruházás is felesleges volt: a cég április elején lehúzta a rolót. A Skybus csődje azért figyelemre méltó fejlemény, mert a társaság a világ egyik legsikeresebb üzleti modelljével, a költségeket a lehető legalacsonyabban tartó „ultra low cost” formulával kísérletezett Amerikában, s mégis megbukott.
Magas kerozinár
A fapados forradalmat még az 1970-es években robbantotta ki az Egyesült Államokban a Southwest Airlines, de a modellt Európában fejlesztette tökélyre a világ leghatékonyabban működő légitársasága, a Ryanair. A Skybus nem titkoltan az ír cég receptjét követve próbált boldogulni, de hiába minimalizálta költségeit a legapróbb repterek használatával, egy kiadási tételt nem tudott befolyásolni: vesztét az elképesztő mértékben megugró üzemanyagár okozta.
Minél nagyobb távolságot repül valaki, annál nagyobb az üzemanyagár szerepe a költségek között. Ezért igazából nem okozott nagy meglepetést, amikor a világ első hosszú hatótávú fapadosának csődjéről érkezett a hír néhány hete. Az Oasis Hong Kong alig másfél évet élt, és vezetői egyértelművé tették, hogy vesztüket a magas kerozinár okozta.
Beszűkült a magyar piac
Elindult a “vérfürdő”
Európán belül is minden eddiginél jobban kiéleződött a túlélésért folytatott harc. Valószínű, hogy az egyes iparági szereplők által régóta várt „vérfürdő” egy éven belül bekövetkezhet a szektorban. A nagy forgalmú nyári hónapokban magasabb jegyárbevételt lehet elérni, amivel el lehet evickélni októberig, de nagy kérdés, mi lesz azután.
S hogy mit tudnak tenni ebben a helyzetben a légitársaságok? A Wizz Airnél azt mondták, hogy az eddigieknél is nagyobb költségcsökkentést hajtanak végre, megpróbálják a legkevesebb üzemagyagot fogyasztó gépeket használni, s azokat a legoptimálisabb útvonalon és magasságon reptetni. Ezt persze a többi cég is hasonlóan gondolja, emellett a legkülönfélébb trükkökkel növelik a kiegészítő bevételeket. A kiegészítő szolgáltatások ára ráadásul meredeken emelkedik. Szintén jellemző trend, hogy a fapadosok ugyan több útvonalon, de egyre ritkábban repülnek. Így könnyebb megtölteni a gépeket, magasabban tarthatóak a jegyárak.
A szakértők ma főleg azon vitatkoznak, hogy a gazdasági lassulásra miként reagálnak az utasok. Lehet, hogy mind a nyaralók, mind az üzleti utasok kevesebbszer ülnek majd repülőre, de az is előfordulhat, hogy sokkal árérzékenyebbé válnak, és az eddig hagyományos cégeket választók, illetve az üzleti utasok is átpártolnak a fapadosokhoz. Akárhogy is lesz, a csődök, illetve fúziók és felvásárlások beindulásában szinte minden szakértő egyetért.
(Bővebben erről a Figyelő legújabb számában olvashat.)
