Ma már elképzelhetetlen, hogy valaki – pláne egy középpályás – kilenc gólt rúgjon az Európa-bajnokságon. Ez a bravúr sikerült Michel Platininek 1984-ben.
Az volt minden idők egyik legjobb francia válogatottja, ahol a középpályán Platini mellett olyan ászok szerepeltek, mint Tigana, Giresse és Fernandez. Szövetségi kapitányként már nem volt olyan sikeres Platini: a franciák legszívesebben elfelejtenék az 1992-es svédországi EURO (és a Cantona-Papin csatárkettős) kudarcát: a Les Bleus egyetlen árva győzelem nélkül búcsúzott.
Sikerkorszak
A franciák mélyrepülése az 1994-es világbajnoki selejtezőkön is folytatódott, amikor utolsó két – ráadásul otthoni – meccsükön elég lett volna egyetlen pontot szerezniük a továbbjutáshoz, de előbb Izraeltől (2-3), majd Bulgáriától (1-2) kaptak ki (nincs francia, aki ne jegyezte volna meg egy életre Emil Kosztadinov nevét).
Vajon kiviszi magával Trezeguet-t a kapitány? (AFP)
Ekkor vette át a csapat irányítását Aimé Jacquet, aki az 1996-os Eb-n nem számíthatott a sokadik eltiltását töltő (akkor éppen a Crystal Palace-drukkerrel szembeni kickbox-rúgása miatt bűnhődő) Eric Cantonára, viszont akkoriban bontogatta szárnyait Zinedine Zidane, aki a Platini utáni korszak legnagyobb egyénisége lett. Az algériai származású Zizou volt a vezéralakja az 1998-ban világbajnoki címet szerző gárdának, akárcsak a 2000-es Európa-bajnokságon diadalmaskodó francia válogatottnak.
A fényes sikereket bukás követte: a 2002-es világbajnokságról a címvédő franciák szégyenszemre rúgott gól nélkül, csoportutolsókként távoztak (a legfájóbb a Szenegál elleni vereség volt – az egykori francia gyarmat válogatottja a vébé nyitómeccsén győzte le a gallokat). A 2004-es Európa-bajnokságon a görögök lepték meg őket a negyeddöntőben, két évvel később azonban ismét ámulatba ejtették a világot, amikor a németországi világbajnokság negyeddöntőjében lefocizták a pályáról a brazilokat.
A vébé-döntőből Zidane rövidzárlatára emlékszik a világ: Zizou góljával vezettek a franciák, aztán a hosszabbításban lefejelte Marco Materazzit, amiért piros lapot kapott. „Külvárosi focistaként kezdte Marseille utcáin, és úgy végezte, mint egy utcai verekedő Marseille külvárosában” – írta a The Guardian. Mindezek ellenére az utóbbi évtized legnagyobb formátumú futballistája volt, 34 évesen fazont adott a franciáknak, és nem mellékesen ő lett a vébé legjobbja is.
Ribéry az új Zidane?
Zidane szerepkörét Franck Ribéry vette át, a csapatba pedig beépült több fiatal tehetség is, így a lyoni gólvágó, Karim Benzema, vagy a Marseille pengés középpályása, Samir Nasri. S persze ott vannak Domenech keretében a tapasztalt „öregek” is: a 137 válogatottságával csúcstartó Lilian Thuram, vagy a 44 találatával minden idők legeredményesebb francia válogatott játékosának számító Thierry Henry.
A selejtezőkön kétszer kikaptak a skótoktól (0-1 és 0-1), viszont a világbajnoki döntő „visszavágóján” 3-1-re legyőzték Párizsban az olaszokat, s ugyancsak növelte a franciák önbizalmát az angolok elleni márciusi győzelem a Stade de France-ban (1-0), amelyre Domenech behívta a 2000-es Eb-döntő hősét, a sokáig mellőzött David Trezeguet-t. Franciaország akkor válik majd a nyári kontinenstorna favoritjává, ha továbbjut a halálcsoportból (Hollandia, Olaszország, Románia). Addig csak egy rendkívül erős válogatottról beszélhetünk.
