A miniszterelnök még ősszel hirdetett zéró toleranciát a fentihez hasonló szabálysértésekkel szemben, ennek jegyében „találták ki” a objektív felelősség elvét, vagyis közlekedési szabálysértéskor minden esetben a gépjárművek üzembentartója fizetné a büntetést.
Az eredeti tervezetet végül túl keménynek ítélte a kormány, így csak akkor lesz büntethető a gépjármű üzembentartója, amennyiben a szabálysértést elkövető vezetőt nem sikerül bizonyítható módon beazonosítani.
Csak gazdagoknak
Május elsejétől hét kiemelt közlekedési vétség esetén vetik ki a közigazgatási bírságot az autó üzemben tartójára. Az egyes szabálysérétésekhez pontos „árlistát” mellékeltek. Itt megnézheti, mennyibe kerül egy 50-es táblánál 100-zal menni.
A fizetést a tulajdonos csak úgy úszahtja meg, ha nyolc munkanapon belül igazolja, hogy az autóját még a neki felrótt szabálysértés elkövetése előtt ellopták, vagy hogy a kérdéses időben az autót más használta.
A 7 főbűn:
- gyorshajtás
- behajtási tilalom megszegése
- szabálytalan áthajtás vasúti átkelőn
- tiloson való áthajtás
- megállási, várakozási szabályok megsértése
- autópályák leállósávján való haladás
- természetvédelmi szabályok megszegése
Várakozás szerint évente kétmillió szabálysértést bírálnak majd el ezen elv alapján, ami a legkisebb harmincezer forintos bírsággal számolva 60 milliárd forint bevételt jelent majd az államnak.
Fekete pontok
Már januártól él a közlekedés-előéleti pontrendszer szigorítása is. Itt többségében közel kétszer annyi pont jár egy-egy nagyobb szabálytalanságért. A gondatlanságból elkövetett közlekedési bűncselekményért például 4 pont helyett 7 jár, a szándékosért 7 helyett 10. Szabálysértést 1-3 pont helyett 1-től 6 pontig terjed a skála.
7 helyett 10 büntetőpontot kap, aki részegen vagy bódult állapotban vezet (ráadásul jogosítványát a helyszínen elveszik) és ugyanennyi pont jár közúti veszélyeztetésért, és járművezetés tiltott átengedéséért is. A jövőben is 18 pont után vonják be a jogosítványt.
