A Föld Napja kezdeményezés 1970-ben indult az Egyesült Államokból, ma már az egész világon fát ültetnek, patakot, erdőt, települést takarítanak a környezet sérülékenységét és megóvását hirdető napon.
Az optimista forgatókönyv is ijesztő
A Föld Napja mozgalom fontos változásokat indított el a természetvédelemben, de nem tudta megakadályozni azokat a folyamatokat, melyek mára az éghajlatváltozás elkerülhetetlenségéhez vezettek, és alapjaiban veszélyeztetik a földi élet megannyi formáját. Az élővilág egyre nehezebben küzd az ember okozta klímaváltozás következményeivel – hívja fel a figyelmet bolygónk napján a WWF Magyarország.
Ő lehet a klímaváltozás első “népszerű” áldozata (forrás: WWF)
Évmilliók lassú evolúciója után a jelenleg zajló változások rendkívül gyorsak, sok fajnak esélye sincs ehhez alkalmazkodni. Már az optimista – az üvegházhatású gázok kibocsátásának radikális csökkentését feltételező – 1,5-2,5 Celsius-fokos átlaghőmérséklet-emelkedés is a fajok 20-30 százalékának kihalását eredményezheti. Négy fok fölött pedig még jelentősebb mértékű pusztulással és a biodiverzitás – faji sokszínűség – drasztikus csökkenésével kell számolnunk.
Az ember is komoly veszélybe kerül
A legsérülékenyebb ökoszisztémák a sarkvidékek, a mangrovék, a korallzátonyok, a tundra és a tajga, a hegyvidékek és a mediterrán vidékek élővilága. A klímaváltozás a legnagyobb károkat várhatóan az Északi-sark környékén, Afrika Szaharától délre fekvő területein, az ázsiai nagy folyók deltáiban és a szigetvilágokban okozza majd – először. Már a 2-3 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedés is olyan mértékben megváltoztathatja az Észak-Atlanti- és a Golf-áramlatot, ami rendkívüli átrendeződéseket jelenthet az egész bolygó élővilágában.
A tigris is az emberi tevékenység áldozata (forrás: WWF)
Jelentős veszélyek fenyegetik az embert is. A klímaváltozás következményeként egyre többeket fog fenyegetni a vízhiány, az éhínség és az alultápláltság, vagy a már legyőzöttnek hitt fertőző betegségek új támadása. A hőhullámokkal, viharokkal, tűzesetekkel, árvizekkel kapcsolatos halálozások és megbetegedések száma is várhatóan jelentősen növekszik majd. A szűkülő erőforrásokért pedig egyre gyakoribbak lesznek a konfliktusok – vetíti előre a zöldszervezet.
Rajtunk áll
Sok mindent tudunk már az éghajlatváltozás okairól és a következményeiről is. Több kérdés azonban még továbbra is nyitott, a tudósok is csak találgatnak. Nem tudjuk például, hogy a klímaváltozás, a környezetszennyezés és más ember okozta változások együttesen milyen visszafordíthatatlan hatásokat fognak eredményezni, milyen egymást erősítő folyamatok indulhatnak be.
Másoktól, más élőlényektől nem várhatunk segítséget, nekünk, embereknek kell megváltoznunk ahhoz, hogy száz év múlva, 2108. április 22-én unokáink ne betegen, éhesen és szomjasan emlékezzenek az egykori Élő Bolygóra és olyan, addigra csak képeskönyvekben létező fogalmakra, mint a korallok vagy a jegesmedvék – írja a WWF.
Az ősfák (forrás: KvVM)
Kitüntetés és faültetés
A környezetvédelmi minisztérium az Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Terület „Ősfenyő belépő” fogadóközpontjában tartja központi rendezvényét. Fodor Gábor környezetvédelmi és vízügyi miniszter Pro Natura díjakat és Magyarország 7 természeti csodája címeket adományoz.
A Levegő Munkacsoport Zöld Levél Programja keretében 56 fát ültet Erzsébetvárosban. A budapesti fasorokban több tízezer üres fahely árválkodik, miközben szerepük közismert a levegő tisztításában és a helyi mikroklíma javításában.
