A koalíciós szakítást követően Fodor Gábor környezetvédelmi miniszter is lemondott tisztségéről. A tárcavezetőt pár nap híján egy évig tartó miniszterségéről, a hazai környezetvédelem jövőjéről kérdeztük.
Mit tart minisztersége legfontosabb eredményének?
2007-ben azzal a céllal kerültem a minisztérium élére, hogy a környezetvédelmet a politika egyik központi kérdésévé, a kormányzati politika egészét átható szemponttá tegyem. Ez láthatóan sikerült is. Sikerünket mutatja, hogy a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium a 2008-as költségvetés nyertese, ezt bátran kijelenthetjük. A minisztérium jelentős többletforrásra számíthat az előző évhez képest. Ez nemcsak a központi költségvetés keretszámaiban jelenik meg, hanem az európai uniós támogatások nagyon jelentős része is környezetvédelmi célokat szolgál. Mindennel együtt a környezetvédelmi minisztérium 2008-as költségvetése az előző évinél közel 25 százalékkal több.
De a környezetvédelmi tárca sikere nem csak a költségvetés számaiban jelenik meg. Nézzék meg az elmúlt egy évben készült felméréseket. Ezek mind azt mutatják, hogy a munkával, amit a tárca végzett, elégedettek az emberek. A környezetvédelmi tárca folyamatosan a legkedveltebb minisztériumok élbolyába tartozik. Talán erre vagyok a legbüszkébb abból, amit miniszterként végrehajtottam, hiszen bármit csinálhatunk, ha az emberek nem tartják fontosnak, semmit sem ér.
Faültetés Szili Katalinnal a klíma védelméért (fotó: MTI)
Hogy látja az ön által elindított folyamatok jövőjét (zöld kerekasztal, természetvédelmi őrség megerősítése, zöld adóztatás, klímatudatosság erősítése stb.)?
Biztos vagyok benne, hogy mindegyik sikeresen fog továbbra is működni. A zöld kerekasztal keretében már két alkalommal rendeztük meg az országos civil találkozókat, melyeken kétszáznál is több civilszervezet képviseltette magát. Ezekre a tervek szerint legalább félévente fog továbbra is sor kerülni. A civilszervezetek hathatós közreműködése is elengedhetetlen ugyanis ahhoz, hogy növeljük az országban a környezettudatosságot. Ezt már egészen fiatal korban el kell kezdeni oktatni, az iskolákban és azokon kívül is.
Ha sikerül elérnünk, hogy a lakosság környezettudatos életvitelt folytasson, akkor nyilvánvalóan kevésbé lesz szükség a természetvédelmi őrségre, hiszen az ő feladataik legnagyobb részét az teszi ki, hogy megóvják a természetet azoktól, akik abban kárt tesznek. Hogy egy ismert példát mondjak erre, a megerősített őrség jobban oda fog tudni figyelni arra, hogy ne keletkezzen annyi illegális hulladéklerakó az országban. Addig azonban, amíg szükség van az őrökre, a rendszer működni fog, ezt eddig például nagyon eredményesen tették.
Az adórendszer zöldítésének kidolgozása már régóta folyik a minisztériumban, és régóta vitatkoznak a módszerekről a szakmában is, de az igazi koncepció csak most született meg. Bízom benne, hogy még az idén az eredeti tervek szerint megvalósul a kötelező környezetvédelmi biztosítékképzés, és akkor többek között végre sikerül érvényesítenünk azt az elvet is, hogy a szennyezésért az fizessen, aki a kárt okozza, és ne az adófizetők.
Mit tekint ma Magyarországon a legnagyobb kihívásnak a környezetvédelem területén, amivel utódjának mindenképpen foglalkoznia kellene?
A legnagyobb kihívásnak egyértelműen a környezettudatosság növelését tartom. Ezért is éreztem fontosnak, hogy egy-egy komolyabb ügyet mindig társadalmi vitára bocsássunk, elég időt és teret hagyva arra, hogy a beérkező érdemi véleményeket bele tudjuk építeni a politikánkba. Ugyanis a társadalmi szemléletformálás és a közös felelősségvállalás is szerves része a zöld alkotmányozásnak. Csak így, közös összefogással tudunk igazi, hosszú távú eredményeket elérni. A zöld politika ezt a személetmódváltást is jelenti.
Ha sikerül összefognunk, akkor a környezettudatos életmóddal el tudjuk érni azt is, hogy az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásai mérséklődjenek. Ezt segíti az Országgyűlés által már elfogadott Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia is, melyek a zöld alkotmányozás szerves részeit képezik. Ezek mellett természetesen vannak rövidebb távú feladatok is, mint a kötelező környezetvédelmi biztosítékképzés bevezetése, a nemzeti parkok megerősítése, egy új betét- és termékdíj és a vízközműtörvény megalkotása.
Milyen megoldást javasolna a régóta húzódó vagy perifériára sodródott ügyek megoldására, felgyorsítására, mint például az állatvédelmi törvény szigorítása/szigorúbb betartatása, a Tubesi radar, az árvízvédelem?
Ezek az ügyek egyáltalán nincsenek periférián. Most éppen a jogszabályi háttér kidolgozása, illetve az árvízvédelem esetében a védőgátak megépítése folyik, és ez sajnos nem megy egyik napról a másikra. A Tubesen megépítendő katonai állomásról pedig volt egy népszavazás. Ezen kívül ez a pécsi önkormányzat és a Honvédelmi Minisztérium hatásköre, nem kívánok ebben állást foglalni. Ugyanakkor fontosnak tartom, hogy a társadalmi vita továbbra is folyjon, amíg végleges döntés nem születik az ügyben.
Ha ön jelölné ki utódját, kit nevezne meg a szocialista pártból?
Nem tisztem, hogy a miniszterelnök és a szocialisták helyett ezen ötleteljek. Azt gondolom, hogy a miniszterelnök megfelelően át fogja gondolni a helyzetet, és a végén felelős döntést fog hozni. Biztos vagyok benne, hogy olyan ember fog a tárca élére kerülni, aki mindent megtesz majd azért, hogy az eddig elért környezetvédelmi sikereinket továbbvigye.
Ön szerint MSZP-s utóda mennyiben fog letérni a liberális tárca által kijelölt útról?
Mint ahogy én is, az utódom is bizonyos keretek között szabadon dönthet ügyekben, ebbe előzetesen semmiképpen nem szeretnék beleszólni. Azt gondolom viszont, hogy a környezetvédelem nem párthovatartozás vagy világnézet kérdése, hanem össznemzeti ügy.
