A strómanok, vagy tönkrement cégek, illetve a fiktív gépkocsik felhasználásával elkövetett lízingcsalások, illetve a gépjármű értékével – például önerővel – kapcsolatos csalások esetében a csalók azzal a céllal keresik meg a finanszírozó cégeket, hogy a lízingelt vagy kölcsönre vett autót eladják, vagy a folyósított összeget egyszerűen ellopják.
A Lízingszövetség most közzétett dokumentuma szerint a bűncselekmények ellen három területen kell felvenni a harcot: meg kell teremteni a gépjárművásárlás tényleges költségeinek, illetve kockázatainak átláthatóságát, meg kell előzni a lízingcsalásokat, és támogatni kell az ügyfelek tudatos hiteldöntéseit.
Zálogjogot a forgalmiba
A szervezet szerint szükség van a zálogjogi nyilvántartás szabályainak módosítására, mivel a jelenlegi rendszerben semmi nem védi a hitelezőt: ha a cég tönkremegy, a lízingelt gépjármű bekerül a végrehajtási vagyonba, és elárverezik.
A Lízingszövetség 2006 októberében kezdeményezett egyszerű jogszabály-módosítási javaslatával, amely szerint a gépjárműzálogjog a járműnyilvántartásba kerüljön bejegyzésre, azóta sem történt érdemi előrelépés.
A finanszírozási csalások többségében a lopott gépjárművet külföldön értékesítik, amit meg is tehetnek, hiszen a forgalmi engedélyben nincs nyoma annak, hogy a gépjármű nem idegeníthető el.
A lízingszövetség ezért azt javasolja, hogy kerüljön be a forgalmi engedélybe minden, a jármű eladását tiltó terhelés, így például a zálogjog vagy a haszonélvezeti jog.
Inkább pozítiv adóslista kéne
A közlemény arra is felhívja a figyelmet, hogy a jelenlegi negatív adóslista helyett egy teljes körű, önkéntes adatszolgáltatási alapon működő, az Európai Unióban is elterjedt pozitív adóslistát kellene létrehozni.
Az ügyfelek számára ez kockázatalapú árazást jelentene, ami kisebb költséget eredményezne, a hitelezőknek pedig nagyobb biztonságot, a gazdaság egészének pedig stabilitást jelentene, hiszen a fogyasztást csak a reális fizetőképes kereslet mértékéig engedné növekedni.
A Lízingszövetség által az elmúlt évben megrendelt, a finanszírozási csalások során alkalmazott módszerekre vonatkozó kutatás szerint a legnehezebben kezelhető visszaélés az önrésszel kapcsolatos, amelynek mértékét általában 10 százalékban határozzák meg a kereskedők, de nem ritka az olyan akció, amikor 0 százalék befizetésével, vagyis önerő nélkül is elvihető az autó.
Előfordul, hogy a kereskedők felbruttósítják a kocsik árát, s így a vevőnek csak papíron kell önrészt fizetnie. A kereskedő a banknak magasabb vételárat igazol, így a finanszírozó fizeti ki a teljes árat. Mivel ezt a fajta visszaélést nagyon nehéz a bíróságon érvényesíteni, a Lízingszövetség szigorú intézkedést, kötelező önrész bevezetését javasolja. A hatóságilag megállapított 10 százalékos önrész mellett a kereskedők számára transzparens árképzést írna elő.
