Karsai László szerint árnyaltabb Szálasi-képre van szükségünk ahhoz, hogy megértsük, mi történt a harmincas-negyvenes évek Magyarországán. Sztójay lelkesen deportált, Szálasi csak vonakodva. Bár a németek kemény nyomás alá helyezték, 1944. november közepén ennek ellenére megszerveztette a nagy és a nemzetközi, más néven védett gettót Pesten. A németek figyelmeztették arra, hogy a védlevelek a nemzetközi jog szerint érvénytelenek, Szálasi mégis elismerte azokat.
Szálasi Ferenc
A nyilasok kényelmes bűnbaknak bizonyultak a háború után – fogalmazott Karsai László. El lehetett rajtuk verni a port, az öldöklések, a Dunába lövések is megtörténtek, ez kétségtelen. Szálasi zsidópolitikája mégis nagyságrenddel jobb, mint a német megszállás utáni Sztójay-kormányé. Azt hangoztatta, nem megölni kell a zsidókat, hanem dolgoztatni. Majd a hite szerint megnyert háború után ki akarta telepíteni Magyarországról az összes zsidót. A hungarizmusról azt gondolta, magasabb rendű, mint Hitler nácizmusa vagy Mussolini fasizmusa.
Mániákus zsidógyűlölő volt, tudott a holokausztról is. Ez ettől függetlenül tény. De elmebeteg bizonyára nem volt. Ha az lett volna – mint a háború utáni publicisztikákban gyakran céloznak rá -, nem tudott volna 1939-ben a képviselőházi választáson 900 ezer szavazatot begyűjteni. Nem volt művelt és okos, megszállott volt és fantaszta. A maga szerepét krisztusi áldozatvállalásnak tekintette. Emellett nem tudta elképzelni, még Sztálingrád után sem, hogy a németek elveszíthetik a háborút. Társadalomképe igen egyszerű volt: meg kell állapítani az árakat és a béreket, akinek pedig valami nem tetszik, egy-két akasztófával kell jobb belátásra bírni – nyilatkozta Karsai a Népszabadságnak.
„Több családtagomat is elemésztették a nácik Auschwitzban, nem lehet rólam feltételezni, hogy elnéző volnék Szálasival szemben” – megy elébe a vádaknak Karsai László. Szálasi 1943. szeptember 15. és 1944. július 18-a között írt naplója egy hosszabb, teljesebb napló utolsó harmadának tekintendő, a többi még lappang valahol. A dokumentum a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltárban(MZSML), Benoschofsky Ilona, az intézmény egykori igazgatójának irathagyatékában lapult.
