A március 10-én megnyílt épület nem kevés meglepetést tartogat a látogatók számára. A ház falát borító színpompás freskók ugyanis kétezer év elteltével is rendkívül jó állapotban megmaradtak.
A Palatinus-dombon álló épületet Gianfilippo Carettoni fedezte fel az 1970-es évek elején. Több évtizedet és összesen mintegy kétmillió eurót vett igénybe, mire aprólékos munkával helyreállították a falfestményeket. A ház feltárása során bukkantak rá arra a barlangra, amelyről a legenda azt tartja, hogy ott szoptatta a farkas Romulust és Remust, akik i. e. 753-ban megalapították Rómát.
Forrás: Olasz Kulturális Minisztérium
Augustus i. e. 63-ban Caius Octavius néven született. Julius Caesar fogadott fia (valójában unokaöccse) és örököse volt. Közel negyven éven keresztül élt a most felújított palotában. Csak imperátorrá választása után (ekkor vette fel az Augustus nevet) költözött a Palatinus-domb magasabb részére épített uralkodói palotába.
Fiatalkori lakhelye, a boltozatos mennyezettől és a szobák falait borító freskóktól eltekintve a legkevésbé sem kelti egy palota benyomását. A kis oszlopcsarnokkal rendelkező ház sem méretét, sem eleganciáját tekintve nem volt hivalkodó, a márvány és egyéb díszburkolat nélküli szobái is egyszerűek voltak. A látogatók egy ebédlőt, egy hálószobát és egy hallt tekinthetnek meg a földszinten, az emeleten pedig egy kis dolgozószobát.
A ház helyiségeinek nincsenek ablakai; virágokat, mitológiai figurákat és fasorokat ábrázoló freskók díszítik a falakat. A képeket sárga, szintén festett oszlopok választják el egymástól, egyfajta térhatást keltve. Az egyik szoba egy színházra emlékeztet: a falakon színházi maszkokat, valamint egy színpadot örökítettek meg. Augustus dolgozószobájában is láthatólag térhatást akartak elérni az alkotók a falakra festett ablakokkal és oszlopokkal.
Forrás: Olasz Kulturális Minisztérium
„A legérdekesebb helyiség kétségkívül Augustus dolgozószobája. Ide vonulhatott vissza, amikor fontos döntéseket kellett hoznia. Ez a kis szoba nagy történelmi döntések színhelye lehetett” – nyilatkozta a sajtónak Daniela Scagliarini Corlaita, a Bolognai Egyetem régészprofesszora.
Az épület látogatására csak kis csoportokban van lehetőség. A dolgozószobában pedig legfeljebb öt látogató tartózkodhat egyszerre, tekintve a szoba méreteit és a falakat borító értékes freskókat.
