A 114 oldalas dokumentum szerint a klímaváltozással Magyarországnak már csak azért is kiemelten kell foglalkoznia, mert a világátlaghoz képest a Kárpát-medencében fokozottabban érezhető a felmelegedés, hatása a természeti fajgazdagságra pedig különösen aggasztó. A világ átlaghőmérsékletének 1 Celsius-fokos emelkedése Magyarországon 1,5-2 Celsius-fokos melegedést jelent. Egy tanulmány szerint a klímaváltozás biológiai sokszínűségre gyakorolt hatását tekintve Magyarország Európa egyik legsérülékenyebb országa.
Nagy kócsag – a magyar természetvédelem jelképe (fotó: MTI)
A stratégiát rekordgyorsasággal, módosító indítvány, ellenszavazat és tartózkodás nélkül fogadta el az országgyűlés. Fodor Gábor, a zöldtárca vezetője példa nélküli sikernek nevezte, hogy mind az öt párt képviselői egyhangúlag támogatták a jövő nemzedék egészét érintő kezdeményezést.
Sok múlik az energiaszektoron
A stratégia egyrészt az egyre gyorsuló globális felmelegedés lassítási lehetőségeiről szól, másrészt arról, hogy az elkerülhetetlennek tűnő változásokhoz miként lehet alkalmazkodni. Noha az ország a világ üvegházhatást okozó gázkibocsátásából 0,05 százalékkal részesedik, a dokumentum kiemelt feladatának tekinti az emisszió csökkentését. A stratégia az európai uniós kötelezettségekkel összhangban az 1990-es szinthez képest 18 százalékos kibocsátás-lefaragást irányoz elő 2020-ig.
A megújuló energiaforrásokkal megtermelt energia részarányát a fogyasztáson belül a jelenlegi 4,5 százalékról 13 százalékra szükséges emelni a NÉS időtartamán belül – fogalmaz a szöveg. Az éghajlatváltozás elleni küzdelemben az energiaszektornak azért kell döntő szerepet játszania, mert az üvegházhatású gázok kibocsátásának mintegy 75 százaléka ehhez az ágazathoz köthető.
Alkalmazkodni kell
A dokumentum meghatározza azokat a feladatokat is, amelyekkel az éghajlatváltozás már elkerülhetetlennek tartott hatásai ellen védekezni, illetve azokhoz alkalmazkodni lehet. Az ipari forradalom óta folytatott emberi tevékenység miatt ugyanis már a légkörbe van „programozva”, hogy a következő évtizedekben gyakoribbá válnak a szélsőséges időjárási események, növekszik a globális átlaghőmérséklet.
Az éghajlatváltozás fokozódó hatásai főként a humán egészségügyre, a mezőgazdaságra, a vízgazdálkodásra, a természetvédelemre gyakorolnak olyan hatást, amire mielőbb fel kell készülni. Az éghajlatvédelemben fontos szempont, hogy a költségek annál alacsonyabbak, minél előbb ébred tudatára a cselekvés szükségességére a társadalom és a kormányzat.
A NÉS előkészítését a Magyar Tudományos Akadémia három éven át tartó, VAHAVA elnevezésű kutatási programja előzte meg. A kormány a NÉS elfogadását követően két évvel, majd ezt követően ötévente felülvizsgálatot végez. A kormány a NÉS végrehajtása érdekében Nemzeti Éghajlatváltozási Programot (NÉP) fogad el, amely két évre érvényes, konkrét akciótervet tartalmaz. A környezetvédő szervezetek a NÉS-t az elmúlt 17 év egyik legjobb szemléletű környezetpolitikai dokumentumának tartják.
