A szentesi Koszta József Múzeumban a Himnuszhoz köthető emléktárgyakból, könyvekből, hanglemezekből nyílik kiállítás. Nagy Ádám, a tárlat rendezője, a szegedi Móra Ferenc Múzeum pénztörténésze a hatvanas évek óta szenvedélyes kutatója és gyűjtője a Himnuszhoz köthető emléktárgyaknak, dokumentumoknak. Gyűjteményéből számos könyvet, kiadványt, több mint harminc érmét, hanglemezeket, kottákat, bélyegeket láthat a közönség a szentesi múzeumban.
Illyés Gyula nemet mondott Rákosinak
Az érdeklődők megtekinthetik például a Csúcs Ferenc által 1943-ben készített “Isten, áldd meg a magyart” feliratú Kölcsey-érmet, mely a szakértők szerint az egyik legszebb Himnusz-relikvia, de kiállítják azt az a gipszmintát is, amely alapján kiöntötték a Himnusz megzenésítője, Erkel Ferenc emlékére legyártatott aranyérméket.
Kölcsey Ferenc
Nagy Ádám a tárlat kapcsán elmondta: a magyar himnuszt eddig mintegy harminc nyelvre fordították le. Emlékeztetett arra, hogy az ötvenes években Rákosi Mátyás Illyés Gyulával szeretett volna új nemzeti verset írattatni, de a költőfejedelem nem vállalta a feladatot. Kölcsey Ferenc művét először a közelmúltban, 1989 őszén vették a hatóságok jogszabályi védelem alá azáltal, hogy az alkotmány szövegének része lett a Himnuszra való utalás – tette hozzá.
Nyíregyházán Kölcsey-szobrot avattak
Nyíregyházán a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei rendezvénysorozat nyitányaként szombaton felavatták Kölcsey Ferenc szobrát. A Himnusz költőjének egész alakos szobra, Bíró Lajos, Mátészalkán élő és alkotó szobrászművész alkotása, a nyírségi nagyvárosban, a megyeháza előtti téren áll.
Kölcsey Ferenc a kézirat tanúsága szerint a térség településén, a
Nyit a Reneszánsz Év
Hiller István oktatási és kulturális miniszter hétfő este nyitja meg Budapesten, a Néprajzi Múzeumban a mintegy százötven rendezvényt magába foglaló Reneszánsz Év programsorozatot, amelyet Hunyadi Mátyás trónra lépésének 550. évfordulója alkalmából hirdették meg. Az évad során számos kiállítást, koncertet, tudományos konferenciát rendeznek országszerte és a határon túl, de lesz néptáncfesztivál, reneszánsz party-sorozat és karnevál is.
A Reneszánsz Év első nagyobb eseménye A Mediciek fénykora – Élet és művészet a reneszánsz Firenzében című kiállítás, amely január 24-én nyílik meg a Szépművészeti Múzeumban. Az anyagban csaknem kétszáz műtárgy szerepel, bemutatva a Mediciek fénykorát, a 15-16. századbeli virágzó firenzei kultúrát és művészetet.
Új követei vannak a magyar kultúrának
A kultuszminiszter hétfőn átadta Eötvös Péter zeneszerző-karmesternek, Esterházy Péter írónak, Kányádi Sándor költőnek, Julia Marton-Lefevre magyar származású környezetvédelmi és tudományos szakdiplomatának, Palya Bea énekesnek és Schiff András zongoraművész-karmesternek az idén második alkalommal odaítélt Magyar Kultúra Követe címet.
Az elismerést azoknak a kimagasló tehetségű embereknek adományozzák, akik a magyar kultúrát, Magyarországot képviselik külföldön.
