Az Északnyugati-átjáró talán a legáhítottabb tengeri útvonal, a kanadai sarkvidéken át rövidíti le az utat Európa és Ázsia között. A globális felmelegedés hatására az eddig folyamatosan jéggel borított területen olyan szintű olvadás következett be, amely hatására megnyílt a lehetőség arra, hogy akár az eddigi hajózási útvonalakat is megváltoztatva könnyedén eljuthassanak a szállítmányok Ázsiából Európába.
A műholdas felvételek azt mutatják, hogy már az előző évek során is jól látható volt a jégtakaró elvékonyodása, ám az idei év ijesztően nagy hatással volt a területre: először tette átjárhatóvá az eddig elzárt természetes vízi utat.
Mindenki jege
Még nincs egy hónapja sem, hogy Oroszország bejelentette igényeit az északi területek ásványkincseire, s természetesen most is az elsők között van, akik hasznot szeretnének húzni az átjáró megnyílásából.
Olvadó jég, növekvõ feszültség
Az elemzők szerint komoly feszültségeket is eredményezhet Oroszország agresszív politikája, amelyet a hűvös területek megszerzése érdekében képvisel. A tét azonban meglehetősen nagy, hiszen az eddig érintetlen területek most kutatható és kitermelhető ásványkincsekkel kecsegtetik az új honfoglalókat.
A természetvédők viszont pont az érintetlenséget szeretnék fenntartani, hiszen a világ édesvízkészletének jó részét a sarkvidéki területek jege adja. Ezt a tartalékot eddig nem fenyegették az olajfúrótornyok és a nemzetközi hajózás környezetszennyező hatásai.
Osztozkodás után kifosztás?
Természetesen mindenki a saját érdekeinek megfelelő célokat kovácsol az északi területek kincseinek kitermelésére, a nemzetközi szerződések viszont nem védik a területet eléggé ezen tervekkel szemben.
Az oroszok zászlójukkal jelezték, hogy igényt tartanak a területre, Kanada katonai bázist építene, jelezve a terület hovatartozását. Minden érintett hatalmas lehetőséget lát a területek kihasználásában, az eddig még érintetlen kőolaj- és földgázlelőhelyek felmérését már több helyütt meg is kezdték, annak ellenére, hogy nem lehet tudni, kié is pontosan a terület.
Még a dán fennhatóságú Grönland is úgy látja, hogy az átjáró megváltoztathatja a kereskedelmi hajózás útvonalait, illetve az egyre nagyobb gondokkal küzdő északi-tengeri halászatnak is új lendületet adhat.
Egy kérdés maradt, hogy a politikusok huzakodásából a most aranybányának látszó terület milyen veszteségekkel kerül majd ki, ökológiai rendszerei, állatvilága és a felbecsülhetetlen édesvíztartaléka mennyire sérül az osztozkodás folyamán.
