A Google Lunar X-díj egy olyan nemzetközi megmérettetés, amely szerte a világon arra motiválja a mérnököket és vállalkozókat, hogy az űr robotizált felfedezésének aránylag olcsó módozatait kutassák. A 10 millió dolláros Ansari X-díjról – amelynek célja az első privát űrrepülés volt – ismertté vált X-díj Alapítvány egy oktatási célú nonprofit intézmény. Célja olyan radikális áttörések támogatása, amelyek az emberiség előtt álló legnagyobb kihívásokra nyújtanak megoldást.
“A Google Lunar X-díj arra hívja fel a vállalkozók, mérnökök és mások figyelmét, hogy az egész emberiség érdekét szolgálhatják azzal, ha eljutnak a Hold felszínére és felfedezik azt,” mondta Dr. Peter H. Diamandis, az X-díj Alapítvány elnök-vezérigazgatója. “Bízunk abban, hogy a Föld különböző részeiről érkező csapatok olyan új robotizált és virtuális technológiák kifejlesztéséhez fognak hozzájárulni, amelyek drámai mértékben lecsökkentik a világűr felfedezésének költségét.
A Hold a verseny célja
„A Google-vel együtt dolgozva arra számítunk, hogy sikerül e történelmi jelentőségű magán űrverseny hírét elvinni minden otthonba és osztályterembe, így fel tudjuk kelteni a gyermekek érdeklődését is.”
A Hold felfedezéséről
Az 1960-as években az Egyesült Államok és a Szovjetunió között történelmi léptékű űrverseny eredményeképp összesen 12-en léptek a Hold felszínére. A felfedezések első korszaka 1972-ben az Apollo 17 küldetésével ért véget.
A Hold 2.0-nak, a felfedezések második korszakának a célja nem zászlók lerakása és lábnyomok otthagyása lesz. Most azért megyünk a Holdra, hogy ott is maradjunk. A Hold az első lépés a naprendszerbe vezető úton, és olyan környezeti problémákra nyújthat megoldást, mint az energiafüggőség vagy a klímaváltozás. Mára már több kormány és űrkutatási ügynökség (pl. az USA-ban, Oroszországban, Kínában, Indiában vagy Japánban) is felismerte a Hold-expedíciók jelentőségét, az európai nemzetek pedig szondákat akarnak küldeni a Holdra a következő évtizedben.
Manapság, a magánvállalatok „területének” határa az űrben 24 000 mérföldre, a geostacionárius pályán levő kommunikációs műholdak gyűrűjéig terjed. A Google Lunar X-díj arra ösztönzi a vállalkozó csapatokat, hogy ennek a távolságnak a tízszeresét tegyék meg.
Győztesek és helyezettek
A 30 millió dolláros összdíjazásból 20 millió a győztesnek, 5 millió a második helyezettnek, míg szintén 5 millió egyéb különdíjazottaknak jut. A fődíj megnyeréséhez sikeresen leszállást kell végrehajtani egy nem állami forrásból megalkotott űrhajóval a Holdon, legalább 500 métert kell megtenni a felszínén, valamint képeket, videókat és adatokat visszaküldeni a Földre.
A 20 milliós díj 2012. december 31-ig érvényes, majd a következő két évben 15 millióra csökken. A verseny vége a tervek szerint 2014. december 31., hacsak a Google és az X-díj Alapítvány meg nem hosszabbítja azt. A második díjhoz mindössze le kell szállni a Hold felszínén és adatokat kell visszaküldeni a Földre.
A különdíjakat azok kapják, akik sikeresen teljesítenek egyéb olyan feladatokat, mint például nagyobb távolságok leküzdése a felszínen (több, mint 5 km), ember alkotta tárgyak lefényképezése (pl. darabok valamelyik Apollo űrhajóból), vízjég felfedezése, vagy egy zord holdi éjszaka átvészelése (ami körülbelül 14,5 földi napnak felel meg). A versenyző űrhajók HD-kamerákkal és fényképezőgépekkel lesznek felszerelve, és képeket és videókat fognak küldeni a Földre, amelyeket bárki megtekinthet majd a Google X-díj honlapján.
