Az eljárás hívei üdvözölték a Humán Megtermékenyítési és Embriológiai Hatóság (Human Fertilisation and Embryology Authority – HFEA) döntését. Azt remélik, hogy a technika segítséget nyújt olyan betegségek kezelésének kidolgozásában, amilyen a Parkinson-kór vagy a motorikus idegsejtek sorvadásos megbetegedése.
A döntés 10 hónappal azután született, hogy két brit kutatócsoport a King’s College-ból és a Newcastle-i Egyetemről engedélyért folyamodott a HFEA-hez, hogy elkezdhessék a módszer használatát. A tudósok most abban bíznak, hogy novemberben megkapják a tényleges hozzájárulást is.
Szigorúan őssejt előállításra
Az eljárással „cibrid” embrióknak nevezett embriókat állíthatnak elő. Azért hívják őket cibrideknek, mert nem igazi hibridek, mivel emberi DNS-t és állati sejtből származó citoplazmát tartalmaznak. Ezek az embriók osztódással olyan őssejteket hozhatnak létre, amelyek a különféle betegségekben szenvedő betegek donor DNS-ét tartalmazzák. Az így előállított embriókat azután 14 napon belül elpusztítanák.
Az engedélyért folyamodó tudósok egyike, Stephen Minger, a londoni King’s College munkatársa úgy érvel, hogy a mag nélküli állati petesejtek használata az egyetlen etikus módja az ilyen őssejtek előállításának, mivel az eljáráshoz sok petesejt szükséges, s ezt a szükségletet egyébként emberek által adott petesejtekből kéne fedezni.
Ellenzők és helyeslők
A tudósok és a közvélemény jelentős része is egyet ért a HFEA döntésével. A HFEA előzetes közvélemény-kutatása szerint az emberek 61 százaléka helyeselte az eljárás bevezetését, amennyiben az hozzájárul bizonyos betegségek, például a Parkinson-kór és a motoros idegsejtek sorvadásos megbetegedésének jobb megértéséhez. A nagyjából 2000 válaszadónak csak 25 százaléka ellenezte a módszert etikai okokból.
A politikusok zöme is kiállt a technika engedélyezése mellett, noha múlt év decemberében még azzal fenyegetőzött a kormány, hogy betilt minden hibrid embrióval kapcsolatos kutatást. Májusban azonban 180 fokos fordulatot vett a kormány álláspontja, és most úgy tűnik, nekifog, hogy kidolgozza a hibrid embriókkal kapcsolatos bizonyos korlátozott kutatási technikák törvényi hátterét.
A döntés megszilárdítja Nagy-Britanniának az embrionális kutatásokban szerzett úttörő hírnevét. Ausztrália, Kanada és az Egyesült Államok ugyanis betiltotta a hibrid embriók létrehozását, más országokban viszont a politikusok még nem foglaltak határozottan állást a kérdésben.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
