A Vitis vinifera Pinot Noir változatának génállományának elemzésén több tucat tudós dolgozott. A Vitis vinifera az alapfaj, amelyből jószerivel az összes szőlőbort készítik. A kutatók kétszer annyi aromát befolyásoló gént találtak benne, mint a többi vizsgált növényben, ami arra utal, hogy a borok zamata genetikai szintre vezethető vissza.
A szőlőgenom leírására alakult francia–olasz közös konzorcium – amely együtt jegyzi a Nature című folyóiratban vasárnap megjelent tanulmányt – fontos bepillantást nyert a növény elmúlt 200 millió évben lezajlott genetikai evolúciójába is.
A kutatók a beltenyésztett genotípusa miatt választották a híres észak-franciaországi borvidék, Burgundia jellegzetes fajtáját, a Pinot Noirt, ez ugyanis megkönnyítette a génszekvencia meghatározását.
A most közzétett tanulmány előreláthatólag hatalmas érdeklődést vált ki az egész világra kiterjedő szőlőtermesztő és borkészítő iparág képviselőiből, akik buzgón igyekeznek leküzdeni a nagy anyagi károkat okozó növényi betegségeket, és javítani annak a terméknek az ízét, amely nagyjából évi 200 milliárd dollár bevételt hoz.
A szőlészek aggódnak a híres fajtáért
A kutatók felfedezték, hogy a Vitis viniferában olyan nagy „géncsaládok” vannak, amelyek közvetlenül kapcsolatban állnak a borok ízével, különösen a tanninok és a terpének révén.
A tanninok, a szőlő – főként a vörös szőlők – héjában és magjában lévő fanyar ízű vegyületek adják az érleléshez szükséges testet és szerkezetet, és létfontosságúnak tekintik őket a kiegyensúlyozott bor létrehozásánál. Ezenkívül jótékony egészségügyi hatást is tulajdonítanak nekik: megakadályozzák, hogy az artériák fala elveszítse a rugalmasságát.
A terpének sok növény és virág illóolajainak fő alkotórészei, széles körben használják ezeket természetes ételízesítőként és az illatszerekben. A borok közül különösen nagy koncentrációban fordulnak elő a muskotályos fajtákban, ahol rózsa- és ibolyaillatot árasztanak.
A vizsgálat meghatározta a rezveratrol genetikai forrását is a növényben. Ennek a vörösborban található antioxidánsnak rendkívül sokféle előnyös hatást tulajdonítanak az öregedést gátló hatástól kezdve egészen a vírusellenes kezelések jótékony befolyásolásáig.
A borászok számára talán az ízzel kapcsolatos molekulák – amúgy is vitákat kiváltó – manipulációjánál is fontosabb lehet azonban a lehetőség, hogy ellenállóbbá tegyék a Vitis viniferát a betegségekkel szemben, amelyek évente sok tízmillió dollár kárt okoznak. Így jelentősen csökkenthetnék a szőlőtermesztésben használt vegyszermennyiséget, ami környezetvédelmi szempontból is pozitív hatású lenne.
