A Duna vízminőségét vizsgáló nemzetközi expedíció kutatói a forrástól Magyarországig tartó szakaszon eddig romlást nem tapasztaltak a folyó vízminőségében a korábbi évekhez képest, sőt a Komáromtól Budapestig tartó szakasz „paradicsomi állapotban van” – mondta Csányi Béla, a két hónapig tartó ökológiai kutatási és szemléletformáló projekt szakmai vezetője Budapesten.
Utalt arra, hogy az elmúlt hat évben Győrben, Mosonmagyaróváron és Esztergomban is szennyvíztisztító létesítmények épültek, mindez jelentősen hozzájárul a vízminőség javulásához.
A biológus megjegyezte, hogy a speciális mérőhajók innentől sok javulásra azonban nem számítanak a legutóbb hat éve elvégzett hasonló kutatás eredményeihez képest. Budapesten az új szennyvíztisztító csak 2010-re épül meg, addig a szennyvíz fele továbbra is tisztítatlanul jut a folyóba, súlyos szervesanyag-terhelést okozva.
Pestig negyon jó állapotban van a Duna (Fotó: Gruber Tamás, WWF Magyarország)
A hajó augusztus 14-én a németországi Regensburgból indult el, és a hónap utolsó napján hagyja el a magyar vizeket, hogy szeptember végére elérje a Duna-delta térségét. A zöldtárca 65 millió forinttal támogatja a kutatást.
A Duna mellett a mellékfolyók közül vizsgálják majd a Morava, a Dráva, a Tisza, a Velkio Morava, az Arges, az Olt, az Iskar, a Rusenski Lom, a Jantra és a Prut folyókat is. Az expedíció tíz nagyobb várost is érint: Regensburg után Bécset, Pozsonyt, Budapestet, a horvátországi Eszéket, a szerbiai Belgrádot, a bulgáriai Turnu Severint, Ruszét, az ukrán Vilkovot és a romániai Tulceát. A hajó augusztus 24. és 31. között végez méréseket a Duna magyar szakaszán. Magyarországon több mint 20 helyen vesznek mintát a Duna vizéből.
Az élővilágot is felmérik
Mint arról a National Geographic Online korábban beszámolt a 2375 kilométeres hajóút során a legmodernebb eszközökkel felszerelt három hajón – köztük a magyar Széchenyin – a szakértők minden eddiginél alaposabb méréseket végeznek csaknem száz mintavételi helyen.
„Az összes vegyszer, gyógyszer, a nehézfémek és a különböző baktériumok koncentrációját is pontosan meghatározzuk” – közölte Philip Weller, az egymillió eurós (253 millió forint) költségvetésű programot koordináló Duna-védelmi Nemzetközi Bizottság (ICPDR) főtitkára.
„A Duna élővilágát is felmérjük a folyó teljes hosszán, amire még nem volt példa” – mondta Weller. „Hagyományosan csak a víz fizikai és kémiai jellemzőit vizsgálták, de az uniós jog a biológiai tesztet is megköveteli. Felmérjük például a hal-, és a planktonállományt, mert nem csak a víz tisztasága fontos, hanem az ökológiai egyensúly is.”
Csányi Béla az expedíció indulásakor hangsúlyozta, hogy a kutatás eredményeként létrejövő adatbázisnak nagy hasznát veszik majd a tagországok, és a nemzeti kutatócsaportok az út során megtanulják a legújabb módszereket.”
A környezetvédő szerint
Az emberi tevékenység három „oldalról” szennyezi a folyókat, így a Dunát is: pontszerű, azaz egy adott helyen érkezik a vízbe a lakossági szennyvíz és az ipari szennyezés. A folyó egész hosszában a talajvíz és a csapadék szállítja bele a mezőgazdaság során elszórt vegyszereket, műtrágyát – mondta el a FigyelőNet kérdésére Ereifej Laurice, a WWF Magyarország vizes élőhely programvezetője. Ezek hatására a víz szervesanyag-tartalma feldúsul, ami végső soron a folyó élővilágának pusztulását jelentheti.
A vízbe kerülő túlzott szervesanyag, vagyis „tápanyag” hatására elszaporodnak az algák, hatásukra csökken a víz oxigéntartalma és átláthatósága: a magasabb rendű vízinövények nem jutnak elég fényhez, elpusztulnak. A vízi állatok ezzel elveszítik táplálékforrásukat, szaporodó- és búvóhelyüket – fogalmazott a szakértő. A Dunát azonban nemcsak a szennyvíz és a vegyszerek fenyegetik: a vízbe épített műtárgyak annyira megbolygatják a folyó egyensúlyát, hogy sokak szerint már ivóvízbázisunk is veszélyben van. Ami a szennyezést illeti, a szakértő úgy látja, a csepeli víztisztító munkába állítása hatalmas javulást hoz majd. Addig viszont Budapesten és a főváros alatt nem tanácsos a Dunában fürdeni – véli a szakértő.
