Az érintőképernyő története meglepő, de egészen 1971-ig nyúlik vissza, amikor Dr. Samuel C. Hurst megalkotta „elektronikus érintés” kezelőfelületét, ami kezdetben áruházak kasszáinál, később pedig pénzkiadó automatáknál, illetve kéziszámítógépeknél vált igen népszerűvé. A reneszánszát viszont mostanság éli, amikor az okostelefonok, PDA készülékek, hordozható játékgépek és egyéb eszközök elterjedése határozza meg az igényt az érintőképernyőkre.
Tavaly a Sony Ericsson mutatott be érintőképernyős felülettel ellátott csúcstelefont, idén először az Apple iPhone telefonja hozott újítást az „érintések” világába, most nyár végén pedig a HP rugaszkodott el a megszokott megoldásoktól és egyik fényképezőgépét minden eddiginél nagyobb kijelzővel látta el, ezzel együtt pedig az interfészt is áthelyezte a hardver gombokról az LCD-panelre.
Kísérletezők
Történetileg érdekes, de évtizedekkel ezelőtt éppen a HP volt az úttörője ennek a technológiának, igaz 1983-ban nem fényképezőgéppel, hanem a világ talán első kereskedelmi forgalomban kapható érintőképernyős számítógépmodelljével, a HP-150-nel rukkoltak elő. Igaz, az a megoldás még csak egy átmenet volt, ahol egy 9”-os képernyőt infravörös érzékelőkkel vettek körül, ami bármilyen nem átlátszó tárgy helyzetét letapogatta a képernyő előtt. Ma az új fejlesztések pedig úgy tűnik visszatérnek a majd 25 éve kitalált megoldásokhoz. A HP új PC-je – a Pavilion – legalábbis ismét érinthető képernyőt kínál a felhasználóknak.

Az érintõképernyõ õse
A kéziszámítógépeknél már teljesen megszokott dolog, hogy a beviteli mód érintésalapú, de a fényképezőgépeknél egészen más hatást érhet el. A legújabb készülékeket már úgy tervezik a designerek, hogy a képeinket és élményeinket másokkal is könnyen megoszthassuk. Ez a tendencia pedig egyre inkább a könnyen használható érintőképernyők felé viszi az eszközőket is. A most megjelent HP PhotoSmart R937-es modell ugyan a cég első szárnypróbálgatása, de megmutatja, hogy a jövőben merre haladhat a fényképezés.
Gombok helyett
A készülék egyébként egy óriási 3,6”-os (9cm) kijelzővel büszkélkedhet, ami jelenleg egyedülálló méret a digitális fényképezőgépek között. Ekkora méret mellett nem is nagyon maradt volna hely hardveres gomboknak. Így a kezelés szinte teljesen átkerült a virtuális gombokra, ami jóval ésszerűbb és logikusabb kezelést tesz lehetővé.
A legtöbb kompakt eszköz hibája, hogy egy gombnak akár 3-5 funkciót is el kell látnia, és jelölni csak nehézkesen lehetne, hogy melyik esetben éppen mit csinál az adott gomb. A másik megoldás, amikor egy kurzoralapú kezelőfelületben gondolkodnak a fejlesztők, ami érthetőbbé, de lassabbá teszi a funkciók elérését. Ezzel szemben egy ilyen gépben nagyméretű, könnyen felismerhető gombok szolgálják ki a fogyasztót, akinek nem kell törődni a beállításokkal.

A 8 megapixeles R 937 az elsõ érintõképernyõs fényképezõgépek egyike
A 8 megapixeles R937 nemcsak a kijelző méretében és az érintőképernyőben alakít nagyot, hanem egy szintén trendszerű folyamatban lép jókorát előre, mégpedig a fotók alapvető szerkesztését teszi lehetővé már a gépen belül. Hamarosan a hobbigépeknél alapkövetelménnyé válhat, hogy a kivágás, átméretezés, színkorrekció mellett akár különböző fotóeffektek is végezhetőek legyenek anélkül, hogy át kéne tölteni a képeket PC-re.
—-Üzemidő és szerkesztés—-
A nagy kijelzőnek viszont többnyire ára szokott lenni, legalábbis az üzemidő csökkenésében, de külföldi tesztek szerint az USB-ről éleszthető akkumulátor egyszeri feltöltésével 261 kép elkészítése volt lehetséges, ami impozáns eredmény az LCD fényerejének és méretének ismeretében.
A szám persze csökkenhet, ha a fotózás helyett inkább a nézegetésen, szerkesztésen van a hangsúly. Ugyan a géppel készült képek általában megfelelő minőségűek, erős kontraszt és élénk színek jellemzik, mégsem kell többet várni a géptől egy hobbigép szintjénél.
Sajnos a Canonnal ellentétben itt nem került még optikai stabilizátor az idei kompakt újdonságokba, így gyenge fénynél a gép a fényérzékenység növelésével és a záridő csökkentésével próbál éles képeket gyártani több-kevesebb sikerrel. Ennek ellenére a hazai 72 ezer forintos ár az alkalmazott innováció miatt mindenképp korrektnek mondható.
Okos kompaktok amatőröknek
A gép mindenesetre jól mutatja, hogy a digitális fényképezőgép végérvényesen tömegtermékké vált. És a legfontosabb szempont az általában laikus, nem a beállításokkal és kezeléssel, hanem az őt körülvevő természettel vagy eseményekkel foglalkozni akaró felhasználó kiszolgálása.
Itthon ugyan még nem nagyon jelentek meg, de a többi gyártó is előrukkolt hasonló megoldásokkal, bár a kijelzőméretet ők nem növelték meg drasztikusan. A Samsung L74-es modellje egy 3”-os érintőképernyővel rendelkezik, aminek segítségével szintén elérhetőek a kamerafunkciókon túl a szerkesztési lehetőségek is.

Érdekes megoldás a érintõképernyõs túravezetõ
A készülék igazi érdekessége viszont, hogy fotómasinán túl egy kis túravezető is megbújik benne, hiszen a világ 2600 régiójáról tárol hasznos információkat, illetve a 450Mbyte beépített memóriájában egyéb hasznos dolgokat is el lehet rejteni. A készülék a tengerentúlon már kapható, körülbelül 50.000 Ft-os áron, ami azt jelenti, hogy Magyarországon ez a gép is 70 ezer forint körül lesz elérhető.
A Sony is versenyben
A legnagyobb japán gyártó sem maradt le a harcban, hisz a Cyber-Shot N1 modellje, ami szintén 3”-os kijelzőt hord magán, a fényképkészítés közben is hasznossá teszi az érintőképernyős felületet. Komponálás közben a keresőterület valamely pontjára bökve például a gép automatikusan állítja és ott is tartja a fókuszt, így egy mozdulatra redukálva a korábban macerás folyamatot. Ez a modell Európában idén novembertől érhető majd el.
Látva, hogy minden nagyobb gyártó bemutatott egy-egy érintőképernyős modellt, biztosak lehetünk benne, hogy amennyiben a fogyasztók is hasznosnak találják ezt az újítást, akkor a jövő évi gépek már jóval nagyobb számban mutatkoznak be ezzel a technológiával. Az árkülönbözetre egyelőre nem lehet következtetni, hiszen az úttörő modellek ára természetesen kicsit magasabb, de megnyugtató, hogy ennek ellenére a fent felsorolt készülékek mindegyike bőven 100.000 forint alatt indul.
