A centenárium alkalmából Budapesten megrendezett konferencián kilencven ország több mint ezer tudósa vett részt. Az augusztus 23-26. közötti esemény minden idők legnagyobb stresszel foglalkozó kongresszusa volt. A tudományos tanácskozást Sólyom László köztársasági elnök, a rendezvény fővédnöke nyitotta meg csütörtökön. Az államfő beszédében hangsúlyozta: a stressz nemcsak jelentős egészségügyi, hanem nemzetgazdasági problémák forrása is.
Mára 1960-hoz képest 33 százalékkal nőtt a 40-69 év közötti férfiak halálozási aránya, évente 10 ezer munkaképes, aktív férfi hal meg a krónikus stressz miatt – mondta el Csermely Péter molekuláris kutató, az ELTE professzora, aki Kopp Máriával együtt a tudományos tanácskozás főszervezője volt. „Selye munkássága időszerűbb, mint valaha” – fogalmazott a professzor, aki szerint sürgető lenne egy „össznépi társadalmi párbeszéd megkezdése”.
Sokat fejlődött a stresszkutatás az utóbbi években, de szükséges minél szélesebb társadalmi rétegeket is elérni és beavatni a tudományos tapasztalatokba. Ennek szellemében pénteken és szombaton az esti órákban „tudományos belvárosi beszélgetéseket” szerveztek. Csermely Péter elmondta: 75 fiatal önkéntes és több mint félszáz kutató folytatott – civilek bevonásával – eszmecserét budapesti kávéházakban, többnyire a Nagymező utca környékén.
A stresszkonferencia alkalmából az ELTE lágymányosi kampuszában Stressz címmel nyílt képzőművészeti kiállítás pénteken, amelyet a kongresszus ideje alatt láthatott a közönség.
A Stressz Világkongresszus eredményeivel, tapasztalataival, mérlegével a FigyelőNet egy későbbi cikkben foglalkozik.
