Hétvégén útnak indította az amerikai űrkutatási hivatal a Phoenix Mars-szondát, amely a vörös bolygó jegében mikroorganizmusokat vagy azok nyomát fogja kutatni.
A hatalmas felfedezéseket eredményező Mars-roverek “nyomdokain haladva” a NASA tervei szerint a Phoenix célirányosan keresi majd a víz és az élet esetlegesen fellelhető formáit a vörös bolygón. A program további lépésekkel közelít a tervezett Mars-utazás céljaihoz, amikor már talán ember is eljuthat a felszínre.
A Mars sarkvidékére készül a Phoenix
Amennyiben minden rendben történik, az űreszköz 679 millió kilométer megtétele után, 2008. május 25-én érkezik a Marshoz. Ha sikeres lesz a rendkívül nehéznek ígérkező leszállási manőver, a szonda három hónapot tölt a bolygón.
A költséges műszerek garmadájával felszerelt Phoenix-szonda elsődleges feladata az lesz, hogy a vörös bolygó sarkvidékének fagyott talajából vett jégminták megolvasztásával vizet nyerjen, s azt vizsgálat alá vonva utánajárjon annak, hogy a marsi víz alkalmas-e vagy alkalmas volt-e valamikor akár a legprimitívebb életformák eltartására.
Folyik az építkezés
A Nemzetközi Űrállomáson gőzerővel dolgoznak az oroszok és az amerikaiak. A múlt heti “nagytakarítás” után ma orosz szállítóűrhajó kapcsolódott az állomáshoz, hasznos utánpótlást és újabb eszközöket szállítva az ott-tartózkodó Fjodor Jurcsisin, Oleg Kotov és Clayton Anderson számára.
A teherűrhajó több mint 2,5 fél tonnás rakományt – élelmiszert, vizet, oxigént, üzemanyagot és különböző berendezéseket – szállított az ISS-re. A Progressz új számítógépeket is szállított, miután júniusban az űrállomás orosz szektorában meghibásodott a központi számítógép, és rövid időre leálltak az oxigénellátást és az űrállomás iránytartását biztosító komputerek.
Az amerikaiak ezzel szemben csak szerdán indítják az Endavour űrsiklót, amely egy, a kabinban felfedezett hiba miatt nem indulhatott el korábban. A most startoló legénység körülbelül kéthetes missziója a 2012-ig tervezett ingajárat része. A visszaszámlálás már megkezdődött, az utolsó tesztek folynak, és ha az időjárás megengedi, az Endavour elindulhat időben.
Tesztrepülés az Orionnal
A NASA közben bejelentette, hogy jövőre megkezdik a mostani űrsiklókat leváltó új űrhajó repüléstesztjeit. Az Orionnak keresztelt űreszközt a Lokheed Martin már építi. A tervezők szerint az új rakéta biztonságos működésének egyik alapfeltétele, hogy a repülési teszteken jól szerepeljen. Ezért mindent megtesznek, hogy kellő mennyiségű repülési teszttel lecsökkentsék a felmerülő kockázatokat.
Az Orion nem olyan lesz, mint a filmsorozatban
Az űrügynökség szerint az Orion már 2014-ben leválthatja a most használt űrsiklókat a nemzetközi űrállomás elérésében, s 2020-ig a Hold-misszió teljesítését is elvárják az űreszköztől. A távolabbi tervekben természetesen a Mars meglátogatása is szerepel, de az űrsiklókat hamarosan leváltó Orion az űrkutatás számos egyéb területén bevethető lesz. A NASA által tervezett Holdra szállás tulajdonképpen csak főpróbája a hosszú távú űrutazásoknak, amelyekre egyelőre nagyon nehéz felkészülni.
Ugyan megkezdődtek az orosz, amerikai, sőt a kínai kísérletek azzal kapcsolatban, hogy az emberi szervezetet miként lehet megvédeni egy többéves repülés káros következményeitől, a Mars-utazásra igazán még nem készült fel egyik űrnagyhatalom sem. Az orosz űrügynökség ugyan már embereken is teszteli a hosszú út pszichés és fizikai hatásait, még hosszú évekbe telhet, amíg a gyorsabb űrhajók új generációja leváltja a jelenleg használtakat.
Az Orion formájában nem filmbeli társához, hanem inkább az igen sikeres Apolló űrhajókra hasonlít majd. A hírek szerint azonban nemcsak modernebb, de lényegesen nagyobb lesz azoknál. A tervezés alatt nagy figyelmet fordítottak a hővédőpajzsok kialakítására, az Orion esetében igyekeznek kivédeni az űrsiklóknál már azonosított problémákat és kockázatokat.
