A kutatónő New York állam egy farmgazdaságokkal tarkított vidékén keresi a megoldást. Az amerikai államban tavaly több mint 1,5 milliárd köbméter természetes gázt nyertek ki, melynek egy része mikrobák által termelt. A hagyományos természetes gázlelőhelyek termogének, azaz heves hő és nyomás hatására jöttek létre több százmillió évvel ezelőtt.
McIntosh kutatása helyszínén „biogén” eredetű gázokat vizsgál, melyek az elmúlt 18 000 év során keletkeztek metántermelő mikrobák, más néven metanogének közreműködésével. A kutatás célja megismerni a mikrobák metán-előállítási módszerét, illetve felgyorsítani ezt a folyamatot. A biogén gáz ugyanis hatalmas energiaforrás, ami elvileg akár egy emberi időskálán mérve is megújíthatóvá tehető, magyarázta McIntosh.
Titokzatos metanogének
Biogén gázok szerves anyagok lebontásakor, mint melléktermék jönnek létre, többek közt mocsarakban, szemétlerakó helyeken és az emberi emésztőrendszerben. McIntosh olyan természetes gáz után kutat, amit a mikrobák fekete palarétegekbe zárt szén elfogyasztásakor állítanak elő. Általában a sós talajvizet hozzák kapcsolatba ezzel a palatípussal, ami otthont adhat a metanogéneknek. Mindezek ellenére több tanulmány is azt sugallja, hogy a legutóbbi jégkorszak végének hatalmas frissvíz-kibocsátása eléggé felhígította a talajvizet egyes rétegekben, hogy a metanogének megvethessék a lábukat.
Gáztermelõ baktérium egy szénmintán, pásztázó elektronmikroszkóp alatt
1993-ban az USA Földtani Intézete Amerika-szerte biogéngáz-lelőhelyekről számolt be, számításaik szerint a világ összes ismert természetes gázlelőhelyeinek 20 százalékát mikrobák hozták létre. Az Egyesült Államok mellett Szibériában, Ausztriában, Indiában és Kínában is termelnek ki ilyen területekről, ezek mellett azonban a kontinentális talapzatoknál további felhalmozódásokat sejtenek világszerte, a sarkvidékektől egészen a trópusokig.
A nyáron McIntosh több amerikai államban és Kanadában is gáz-, illetve vízmintákat vesz, hogy minél átfogóbb képet kapjon a területeket jellemző biogén gázokról, illetve azokról a környezetekről, melyekben a metanogének megélnek. A kutatás segítséget nyújt az új gázlelőhelyek felkutatásában, mindenekelőtt azonban azt szeretnék megtudni, hogyan érik el a metanogének a palát, illetve be lehet-e a mikrobákat juttatni olyan lerakódásokba, melyek jelenleg nem termelnek gázt.
Több tucat szabadalom védi
Ha a kutatás kedvező eredményeket hoz, akkor könnyen lehet, hogy a jövőben hatalmas szén- és palaágyakban termelődhetnek a biogén gázok. Eközben a LUCA Technologies – ami szintén ezt a megoldást kutatja és több tucat szabadalmat is beadott már a technikával kapcsolatban – jelenleg a metántermelődés felgyorsításának módszereivel kísérletezik laboratóriumi és természetes környezetben egyaránt. A cég olyan mikrobatörzseket fejleszt, melyek beinjektálhatók a palába vagy kimerült szén- és olajlelőhelyekbe, hogy tisztán égő természetes gázokat hozzanak létre. Mark Finkelstein, a LUCA alelnökének nyilatkozata szerint a termelődéshez eddig szükséges évszázadokat vagy évezredeket hetekre, hónapokra kívánják lerövidíteni.
A természetes gázok kevesebb károsanyagot termelnek
A szénnel szemben a természetes gázok elégetése 44 százalékkal kevesebb szén-dioxidot és jóval kevesebb mérgező anyagot juttat a levegőbe. Ezzel együtt a kutatók elismerik, hogy a természetes gázok fogyasztása is jelentős mértékben hozzájárul az üvegházhatáshoz. „Mindenképpen alternatív energiaforrásokra lenne szükség, ez azonban nem történik meg egyik pillanatról a másikra – nyilatkozott McIntosh a New Scientist magazinnak. – Még mindig nagy jelentőséggel bír a megújítható természetes gázokban rejlő lehetőségek felkutatása.”
