A Neuron folyóirat legutóbbi számában közölték a michigani Ann Arbor kutatói a vizsgálatuk eredményeit, amelyben az előagyi szürkeállománymag, a nucleus accumbensnek a placeboeffektusban játszott szerepét mérték fel. Az úgynevezett jutalmazó rendszer fő részét képező terület aktivitása szorosan összefügg azzal, hogy valaki milyen mértékben reagál a placebokezelésre, állítja Jon-Kar Zubieta, a kutatás szerzője.
A placebo olyan, az egészségi állapotot javítani hivatott készítmény, amely orvosi értelemben hatóanyagot nem tartalmaz. A tabletta placebo általában a szervezetre befolyást nem gyakorló anyagokat, esetleg vivőanyagot tartalmazhat, míg az intravénás készítményeknél fiziológiás sóoldatot, vagy hasonló, a szervezet homeosztázisa szempontjából – kis mennyiségben – közömbös folyadékot használnak.
A nucleus accumbens igen nagy számban tartalmazza a jutalmazáskor kialakuló elégedettség- és boldogságérzet kialakításáért felelős dopamin és egy másik neurotranszmitter, az endorfin receptorait is.
A vizsgálat egyik lépésében a kutatók pozitron emissziós spektroszkópia segítségével figyelték meg 14 egészséges résztvevőnél a nucleus accumbens dopaminerg aktivitását, miközben a vizsgálati alanyok fájdalmas, de ártalmatlan fiziológiás sóoldat-injekciót kaptak nagy állkapocsizmukba. A vizsgálat résztvevőinek azt mondták, hogy egy újfajta fájdalomcsillapító gyógyszert tesztelnek rajtuk, melynek során valódi hatóanyagot vagy placebót kapnak. A valóságban azonban nem ez történt.
Gyógyulás hatóanyag nélkül
A vizsgálat valamennyi alanya placebót kapott. A résztvevőket arra kérték, értékeljék a fájdalom mértékét, valamint azt, hogy ebben mekkora enyhülést tapasztaltak, amikor a „gyógyszert” kapták. A placebo hatására az alanyok fele számolt be fájdalomcsökkenésről. A megfigyelések szerint minél nagyobb elvárást támasztottak a megkérdezettek az álgyógyszer fájdalomcsillapító hatását illetően, annál nagyobb mennyiségű dopamin szabadult fel, illetve annál nagyobb volt az aktivitás a magban.
A vizsgálat másik lépésében a kutatók különböző pénzjutalommal kecsegtették a vizsgálati alanyokat, mialatt funkcionális mágneses rezonancia vizsgálattal mérték össze agyuk különböző területeinek aktivitását. Akiknél a nucleus accumbens aktivitása nagyobb volt a nyeremény reményében, azoknál a placebo hatása is fokozott volt.
A szerzők következtetése szerint a placebo hatásának érvényesüléséhez a nucleus acumbensnek aktiválódnia kell. Az ismeretek a jövőben új kezelési stratégiák kidolgozásának alapjait képezhetik.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
