Eljött a pillanat, hogy az egyre erősödő kereslet miatt úgy számoljunk a katasztrófaturizmussal, mint az idegenforgalom egy új szegmensével, amelynek fellendítésére a jövőben már marketingeszközöket is célszerű bevetni – állítja Kiss Szilvia, aki felmérésével első díjat nyert a Magyar Turizmus Zrt. idei pályázatán. A megkérdezett 28 hazai utazási iroda közül 11-ből azt jelezték, hogy az elmúlt években több olyan ügyfél is fordult hozzájuk, akik kifejezetten katasztrófa sújtotta területekre szerettek volna elutazni.
A magyarországi érdeklődés még csekély, így idehaza egyetlen olyan utazási iroda sincs, amely katasztrófaturizmussal foglalkozna, ám külföldön egyre több példa akad a borzongató utak szervezésére. A katasztrófaturizmus fő motivációját a kíváncsiság, a természet romboló erejével való szembenézésnek a vágya adja. A legfőbb visszatartó erőt ugyanakkor az empátia jelenti: az emberek többsége nem szeretné a kíváncsiskodásával megbántani azokat, akiknek egy katasztrófa fájdalmat, veszteséget, nyomort okozott.
Sokatmondó tény, hogy a New York-i ikertornyoknak 2000-ben 1,8 millió látogatója akadt, míg a terrortámadás utáni évben 3,6 millió turista kereste fel a tragédia helyszínét. A leglátogatottabb katasztrófa-helyszínek közé tartozik például a Katrina hurrikán által letarolt New Orleans, amelynek a leginkább elpusztított területeire egy amerikai cég kínál háromórás turistautakat, fejenként 35 dollárért.
A csernobili atomkatasztrófa helyszínére két ukrajnai utazási iroda is kínál túrákat. A tízórás – a csoport létszámától függően 57-105 dollárba, egyéni utasoknak 193 dollárba kerülő – programban a felrobbant erőmű megtekintése mellett „kísértetváros-nézés” is szerepel.
Egyelőre a nemzetközi szakirodalom sem ismer adatokat a katasztrófaturizmusról – nem tudjuk, hogy a turistaforgalom hány százalékát teszi ki, nem ismerjük a szerencsétlenségek helyszíneire utazók vagyoni helyzetét, műveltségi szintjét.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
