Indulna a pekingi olimpián egy amputált lábú futó

A vita azzal kezdődött, hogy az IAAF egyik tisztségviselője gúnyosan felvetette: lehet, hogy a jövőben a hátukon rakétahajtóművet hordó sportolók is versenyezhetnek majd. Az angliai városban 400 m-en hetedikként végzett – majd utólag pályaelhagyás miatt kizárt – paralimpiai bajnok “becsmérlőnek és szerencsétlennek” nevezte a kommentárt.

“Sokkal célravezetőbb lenne, ha az IAAF velem és nem ellenem dolgozna. Az egész mögött a fogyatékos atlétákkal szembeni előítélet áll, a nemzetközi szövetség úgy jár el, mint az FBI” – jelentette ki a 20 éves közgazdászhallgató, aki lábfej nélkül született, ezért 11 hónapos korában mindkét lábszárát amputálták. Speciális szénszálas protéziseivel ő tartja a parasportolók között a világcsúcsot 100-on (10,91 mp), 200-on (21,58) és 400-on (46,34) is.

Nick Davies, az IAAF médiaigazgatója visszautasította a vádakat, hangsúlyozva, az orvosi bizottság egyelőre vizsgálja, hogy a műlábak szerkezete előnyt jelent-e Pistoriusnak az épekkel szemben.

Az első eredményekről ugyancsak Davies számolt be: “Szakértőink nagy felbontású kamerákkal elemezték ki a mozgását, és annyi már most bizonyos, hogy Pistorius műlábainak a légellenállása kisebb a többiekénél. A lépéshossz megegyezik, de a lábszár levegőben mért sebessége kisebb az épeknél. Az is kiderült, hogy a paralimpikon energiafelhasználása épp fordítottja a normálisnak, ő ugyanis a hajrában gyorsabban fut, mint a rajtnál.”

“Semmi problémánk nincs a fogyatékos futókkal, a vak Marla Runyonnak is megengedtük, hogy elinduljon 1999-ben a sevillai világbajnokságon. A technológiai doppingolásnak azonban minden formáját ellenezzük” – tette hozzá. Pistoriusnak eltökélt szándéka jövőre rajthoz állni Pekingben, de nem a paralimpián, hanem az olimpián.