A minisztérium az augusztus elejére véglegesített szöveget társadalmi vitára bocsátja: a zöldszervezetek, tudományos testületek és gazdasági szervezetek véleményét a tárca a nyár végéig várja. Fodor Gábor környezetvédelmi és vízügyi miniszter június végén civil szervezetekkel vitatta meg az éghajlatváltozással kapcsolatos legsürgetőbb hazai teendőket. Szeptemberben egy konferencián összegzik a társadalmi egyeztetés eredményeit, majd országos „road show” keretében lesz alkalom a klímastratégia legszélesebb körű megvitatására, ezt követi a NÉS közigazgatási egyeztetése.
A klímavédelem érdekében
A 2008–2025-ös időszakra készülő stratégia célja egyrészt az éghajlatváltozást kiváltó tényezők és így a kedvezőtlen hatások csökkentése, másrészt felkészülés – konkrét eszközök, intézkedések segítségével a várható kedvezőtlen hatásokra. A 2007 végéig megszülető stratégia alapján kétéves periódusokra lebontott éghajlat-változási programok készülnek majd. A stratégiában meghatározandó klímavédelmi célokat más szakpolitikákban, így például az energetikában, a közlekedésben vagy a mezőgazdaságban is érvényesíteni kell.
A munkaanyag megállapítja, hogy Magyarországon – jelentős kibocsátáscsökkentés nélkül – a 21. század végéig minden évszakra egyértelmű melegedés várható – nyáron 4-5, tavasszal pedig 3-3,5 Celsius-fokkal emelkedik a hőmérséklet. A nyári hónapokban a csapadék csökkenése, míg télen annak növekedése várható. A csapadékváltozás akár 30-35 százalékos is lehet. Az előrejelzések szerint a jelentős nagycsapadékkal járó jelenségek száma is nőni fog.
Megújuló energiaforrásoké a jövő
A tanulmány azt is elemzi, mi történik, ha az uniós célok szerint az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest 20 százalékkal, illetve 30 százalékkal csökkentik 2020-ra. A szerzők megállapítása szerint ki kell zárni a hazai fosszilis alapú áram- és hőtermelés nagymértékű bővítését, és haladéktalanul ösztönözni kell az egyéb infrastrukturális eredetű kibocsátások csökkentését környezetkímélő közlekedéssel, épületenergetikai fejlesztésekkel. Az összes szektorban javítani kell az energiahatékonyságot, és növelni kell a megújuló energiaforrások arányát. A tanulmány felveti a nukleáris energia alkalmazásának vagy mellőzésének kérdését is.
A munkaanyag elemzi a megújuló energiaforrások, a biomassza, a geotermikus energia, a szél-, víz- és napenergia, valamint a szivattyús-tározós erőmű alkalmazásának lehetőségeit és korlátait. Vizsgálja továbbá azt is, hogyan tud alkalmazkodni az éghajlatváltozáshoz az emberi egészség, a vízgazdálkodás, a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás, valamint a természetes élővilág.
A közlemény szerint a stratégiai feladatok modellezésére a felmelegedésnek leginkább kitett Duna–Tisza közi Homokhátságon az ősszel a tárca mintaprojektekbe kezd.
