A bánya a legendás núbiai kerma királysághoz tartozott, amely évszázadokon keresztül dacolni tudott Egyiptommal, és megőrizte függetlenségét. A településre a Merowe-projekt keretében bukkantak az amerikai régészek.
A szudáni Merowe-gát projekt méreteiben a híres asszuáni gát építéséhez hasonlítható: hatására a Nílus-völgyben a Nasszer-tóhoz hasonló új tó születik majd, elnyelve Alsó-Núbiát, számtalan falujával (hozzávetőlegesen 50-60 ezer embert költöztetnek át), romvárosaival és pótolhatatlan régészeti lelőhelyeivel.
A szudáni kormány 2002-ben tett közzé nemzetközi felhívást a veszélyeztetett terület régészeti örökségének megmentésére. A 160 kilométer hosszúságú Nílus parti zónában a terepbejárások alapján közel 2500 lelőhely található.
A kerma királyság a mai Észak-Szudán területén, a Nílus negyedik zuhatagának – kataraktájának – vidékén alakult ki. A kerma volt Afrika első ismert valódi királysága. Amikor az Újbirodalom (1539-1075) fáraói a Kr.e.16. században meghódították a birodalmat, a terület Egyiptom déli határává vált.
Az ősi núbiai királyság hatalma és befolyása meglehetősen nagy volt, hiszen a Nílus mellett mintegy 1200 kilométer hosszan húzódott. A régészek azt remélik, hogy a mostani felfedezés révén többet lehet megtudni a királyságról, amelyről csak igen hézagos ismeretek vannak. A civilizáció különlegessége, hogy anélkül volt képes óriási hatalomra szert tenni, hogy írásrendszert alakított volna ki, valamint hogy széleskörű bürokráciát és városokat épített volna.
Az amerikai Chicagói Egyetem munkatársai az elöntésre váró területen a birodalom egykori aranybányászainak szerszámaira bukkantak, valamint felfedeztek egy temetőt is. Bruce Williams és Geoff Emberling a szudáni fővárostól, Kartúmtól 360 kilométerre északra bukkant az ősi településre.
A településen a régészek 55 őrlőkövet találtak. A bányászok ezekkel zúzták szét az aranyércet, majd az így keletkezett finomabb anyagból kimosták az aranyat. A kilencven, piramisszerű sír segítségével pedig a kerma királyság közembereinek életébe, használati tárgyaiba is betekintést kaphattak.
A Merowe-projektben érintett, 160 kilométer hosszú Nílus parti zónából a magyar koncessziós terület mintegy 18 kilométer hosszú volt. A magyar régészcsapat munkája révén negyedmillió éves kőeszközök és több, az óegyiptomival egykorú civilizáció nyomai kerültek elő a földből, valamint feltártak egy mindeddig ismeretlen keresztény várost is.
