A világ legszebb merülőhelyei
• Yongala-hajóroncs, Ausztrália
• Thistlegorm-hajóroncs, Egyiptom/Vörös-tenger
• Blue Corner, Palau/Mikronézia
• Barracuda Point, Sipadan szigete
• Shark Reef (Cápa-zátony) – Yolanda Reef (Yolanda-zátony), Egyiptom/Vörös-tenger
• Manta Ray, Kailua Kona/Hawaii szigetén
• Navy Pier, Ausztrália
• Big Brother, Egyiptom/Vörös-tenger
• Great Blue Hole, Belize
• Liberty-hajóroncs, Bali/Indonézia
(forrás: scubatravel.co.uk)
A búvárkodás valójában a rendszerváltás után robbant be a köztudatba, ekkor kezdtek ugyanis a legtöbben utazni, világot felfedezni – állítja Huszár Attila, a mosonmagyaróvári Dive Hard búváriskola vezetője. A búvárkodás mostanra már elterjedt szabadidős tevékenységgé nőtte ki magát hazánkban is. Erről tanúskodnak a gomba módra szaporodó búvárklubok, -iskolák, melyek legtöbbje több külföldi (elsősorban adriai, illetve vörös-tengeri) bázissal is rendelkezik, ahol már magyar oktatók fogadják a vendégeket. Sőt, egyes utazási irodák már a profiljukat is ennek megfelelően bővítették: nemcsak síelőknek szerveznek túrákat az adott szezonban, hanem a búvárkodás szerelmeseire is gondolnak. Hiszen manapság több ezerre tehető azoknak a száma, akik kimondottan úgy választanak úti célt, hogy nyaralásuk alatt hódolni tudjanak a búvárkodásnak.
Stagnáló számok
Nehéz megbecsülni a hobbibúvárok számát Magyarországon. A tanfolyamok külföldön is elvégezhetők, illetve a búvárkodás megszervezése is megoldható egyénileg: mindössze a merülési helyet és a búvárbázist kell kiválasztani, a többi már csak a szervezésen és a foglaláson múlik. Ha mégis becslésekbe kellene bocsátkozni, akkor több mint tízezerre tehetjük a levizsgázott búvárok számát, azonban az aktívak jóval kevesebben vannak. Többen ugyanis csak pillanatnyi fellángolástól vezérelve végzik el a tanfolyamot a tengerparti nyaralás alkalmával, azután a merülési napló az asztalfiókban porosodik.
A tapasztalatok szerint a búvárkodtás iránti az érdeklődés stagnáló, amit Szente Zsolt, a NovusTours Utazási Iroda ügyvezetője azzal magyaráz, hogy aki kacérkodott a tanfolyam elvégzésének gondolatával, az már túl van rajta. A legtöbb búvártanfolyam manapság éppen ezért nem a kezdőbúvár-oktatásra, hanem a meglévő búvárok továbbképzésére irányul. Sőt, állítása szerint egyre nagyobb érdeklődésnek örvend az úgynevezett technikai búvárkodás, azaz az alternatív gázkeverékekkel történő kísérletezés, aminek segítségével a búvár mélyebbre tud merülni.
Drága, de nem elitsport
A tanfolyamok díja nem tekinthető túlságosan drágának (a kezdő búvártanfolyam ára körülbelül 48-55 ezer forint, amihez még hozzájön a regisztrációs díj, amely az adott nemzetközi szövetségtől – azaz PADI, NAUI, CMAS, SIS stb. – függően 7-10 ezer forint körüli összeg), és viszonylag hamar – tengerpart mellett akár 2-4 napon belül is – elvégezhetők. A FigyelőNet által megkérdezett oktatók tapasztalatai szerint a búvártanfolyamokon szinte már minden korosztály képviselteti magát: a tizenévestől az 50 év felettiig sok mindenki megtalálható a vizsgázott búvárok között. „Véleményem szerint már egyáltalán nem számít „úri” sportnak, mindenki számára elérhető. Sőt, általában azok maradnak hosszú távon is búvárok, akik nem tartoznak az „elithez” – nyilatkozta Huszár Attila a FigyelőNetnek.
Sokan nyaralnak a víz alatt
Ám, aki komolyabban akar foglalkozni ezzel a sporttal, és rendszeresen szeretne merülni, annak a felszerelés és a túrák költsége jelenti a nagyobb kiadást. „Egy jó minőségű felszerelés ugyanis közel félmillió forintba kerül, s ehhez még nem számoltuk hozzá az utazást és a merüléseket” – mutat rá Szente Zsolt. Természetesen „fapados” változatból is megoldható a búvárkodás: ha nem ragaszkodunk például saját búvárruhához, -mellényhez vagy éppen kézi computerhez, úgy búvárkártya birtokában a hazai és a külföldi búvárközpontokban felszerelést is bérelhetünk, ami naponta 500-2000 forintos kiadást jelent a palackok bérlésén és töltetésén (1000-2500Ft) felül.
A Vörös-tenger és az Adria a sláger
A magyar búvárok körében már évek óta Egyiptom és – könnyű elérhetősége miatt –Horvátország számít a legkedveltebb merülési célpontnak, de egyre többen mennek Thaiföldre, a Maldív-szigetekre, Balira, Malajziára, Kubába és Mexikóba merülni. Az Egyiptomi Vörös-tenger partján lévő üdülővárosok közül Hurghada, Sharm El-Sheikh és Dahab tartozik a legnépszerűbb célpontok közé. Míg Dahab merülőhelyei parti megközelítésűek, így viszonylag könnyen elérhetők, addig Sharm El-Sheikh és Hurghada merülőhelyeit hajóval lehet csak megközelíteni.
A búvárszezon Egyiptomban áprilisban kezdődik és novemberig tart. A legkellemesebbnek az őszi hónapok (szeptember-október) ígérkeznek. Az Adriára májusban érdemes elutazni búvárkodás céljából, és a búvárközpontok egészen október végéig – november elejéig fogadják a vendégeket.
Míg az Adrián 50-60 ezer forintért eltölthetünk egy háromnapos búvártúrát napi kétszeri merüléssel az isztriai Pulán vagy az észak-dalmáciai Pag-szigetén, addig egy egyhetes vörös-tengeri búvárkodás esetén minimum 140-150 ezer forinttal kell számolnunk. Amennyiben a Vörös-tenger még érintetlenebb részére vagyunk kíváncsiak, akkor érdemes egy egyhetes hajós szafarira jelentkeznünk. A többnapos hajós kirándulás során távoli merülőhelyekre és zátonyokra is eljuthatunk, sőt korlátlan merülésre van lehetőség. Egyiptom déli partjait érintő (Hurghadától Marsa Alamig) úgynevezett déli, illetve egy ugyancsak egyhetes mélydéli szafari (amely Marsa Alamtól egészen a Szudáni határig tartó területet öleli fel) már 220-250 ezer forintból megoldható.
350 ezer forinttól kenyai, 400 ezer forinttól maldív-szigeteki búvárkodásra mehetünk, viszont közel 450 ezer forintért cápák közé is merülhetünk Kaliforniában. Körülbelül 550 ezer forinttal a zsebünkben egy egyhetes malajziai búvártúrára, illetve 600-650 ezer forinttal egy egyhetes cápalesre utazhatunk Dél-Afrikába.
