Hozzátette, hogy Gerevich Tibor nem tulajdonította a művet Botticellinek, „ő tudta, hogy miért”. Marosi Ernő ismertetése szerint az bizonyos, hogy olasz festő művéről van szó.
„Történetesen az 1490-es években, Mátyás király halála után egy firenzei festő, egy bizonyos Albert mester dolgozott Esztergomban, fizettek neki, és van egy kép. Sem azt nem mondják az elszámolásban, hogy ez után a kép után fizettek, sem a képre nem írták rá, hogy ki festette” – mondta Marosi Ernő. Hozzátette: véleménye szerint sokkal nagyobb a valószínűsége annak, hogy Albert mester festette a képet, mint bárminek, „de ez sem bizonyosság.”
A tudós hangsúlyozta: bármilyen nevet is fűzűnk az esztergomi falképhez, nem változtat azon, hogy a nemzeti kulturális örökség részéről értékes műről van szó. „Az egyik kérdés, hogy tekinthető-e Botticelli-műnek, a másik pedig az, hogy fontos-e számunkra: az utóbbi nem lehet kérdéses, tiltakozom, hogy csak az lehet fontos, amihez egy sztárnevet tudunk kapcsolni” – fogalmazott Marosi Ernő. Szavai szerint a művészettörténészek a saját ízlésük alapján keresnek támpontokat egy ismeretlen mű meghatározásakor.
„Ebben a keresésben nyilvánvalóan vannak melléfogások, és apránként alakul ki a helyes középút. Itt nem úgy zajlik a dolog, hogy kihirdetik az eredményt, mint az olimpián” – mutatott rá Marosi Ernő. Az MTA alelnöke szerint egyelőre nincs eredmény, és valószínűleg nem is lesz soha.
„Az értékre, a szerzőségre vannak elképzelések, az adott korszakból tengernyi, sok ezer remekmű van, de abból csupán egy nagyon pici csoport, amelyikről tudjuk, hogy ki festette. Amelyiknek nincs neve, attól az még nem rosszabb, zsenik lehettek azok is, akiknek a neve feledésbe ment” – emelte ki a művészettörténész.
Ismertetése szerint van egy csomó ismert művésznév mű nélkül, egy csomó ismert mű név nélkül, és néha adódik egy-egy ritka eset, amikor a sok név valamelyikéhez művet is tudnak kötni. „Ez sajnos egy nagyon kínos folyamat, nagyon ritkán sikerül hitelesen megvalósítani. Erről szól a mi tudományunk” – jegyezte meg.
Kifejtette: egészen más kérdés, hogy a műkereskedelemben mit jelentenek a hívószavak. Egy XVI. századi olasz festő kitűnő képe megér néhány millió forintot egy jó szemű embernek. Ám ha ráírják, hogy Tiziano alkotása, akkor már nem néhány milliót, hanem százszor annyit érne. Az MTA alelnöke csúsztatásnak nevezte azokat a sajtóban megjelent véleményeket, hogy Hiller István oktatási és kulturális miniszter politikai támogatásban részesíti egy középszerű művész alkotását.
„A magyar kulturális miniszter természetesen nem a középkori művészt támogatja fél évezreddel később, hanem a magyar kulturális örökség megőrzését” – hangsúlyozta Marosi Ernő.
Hiller István szakminiszter pénteken Rómában jelentette be, hogy minden valószínűség szerint Sandro Botticelli eddig ismeretlen, az 1460-as évekből származó falképét fedezték fel az esztergomi királyi palotában.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
