Hiller István oktatási és kulturális miniszter a megnyitó előtti sajtótájékoztatón a mongol-magyar kulturális kapcsolatok legjelentősebb vállalkozásának nevezte a tárlatot. “Ez a kiállítás egy különleges képességű vezért, egy meghatározó történelmi személyiséget és egy világbirodalom mindennapjait mutatja be olyan gazdagon és látványosan, ahogy eddig még senki nem látta” – mondta a megnyitó ünnepségen a miniszter.
Hiller István megtiszteltetésnek nevezte, hogy Bonn, München, Schallaburg és Isztambul után Magyarországon is látható a több mint 600 műtárgyat felvonultató tárlat, amit a világon eddig több százezren csodálhatták meg. Mint mondta, Magyarországon eddig soha, sehol nem látott leletek gazdagítják a Mongol Birodalom 800 éves történetét bemutató vándorkiállítást, amelynek létrehozásakor a kurátorok az élményszerűségre helyezték a hangsúlyt.
A kiállított darabok értékét jelzi, hogy a magyar állam összesen majdnem három és fél milliárd forintos garanciát vállalt a kiállításra – tette hozzá a szaktárca vezetője. A miniszter elismerően szólt a Mongólia történelmét a XX. századig bemutató tárlattal egy időben megnyílt, Tatárjárás című kiállításról is, amely az 1241-42-es mongol hadjárat emlékeit vonultatja fel. Igazi kuriózum, hogy a mongol történeti szemszög mellett megjelenik a magyar nézőpont is – mutatott rá.
Kovács Tibor, a múzeum főigazgatója – párhuzamot vonva a mongolok történelmével – arról beszélt, hogy elődeinktől sokan rettegtek a kalandozások idején, és 1100 évvel később mégis honfoglalás-kiállítást rendeztünk Európa több városában, bizonyítva azt, hogy őseink nemcsak pusztítottak, hanem egy sajátos művészetet, kultúrát képviseltek.
Ulzijszaihan Enhtuvsin, Mongólia oktatási, kulturális és tudományos minisztere örömét fejezte ki, hogy a kiállítás nemcsak a pusztító mongol seregeket idézi meg, hanem a világbirodalom kulturális hatásaival és széles látókörű irányítóinak történelmi szerepével is foglalkozik. Kitért arra, hogy az elmúlt években Európa-szerte megváltozott Dzsingisz kán értékelése. Példaként említette, hogy egyesek szerint a világhódító volt az, aki a ma globalizációnak nevezett folyamatot elindította.
A mongol, német, francia és magyar múzeumok anyagából rendezett tárlat szeptember 2-ig tekinthető meg a Magyar Nemzeti Múzeumban. A kollekcióban egyebek mellett festmények, aranykincsek, buddhista szobrok, korabeli használati tárgyak, írásos emlékek szerepelnek.
A megnyitóhoz kapcsolódóan Ulzijszaihan Enhtuvsin és Hiller István mongol-magyar kulturális egyezményt írt alá. A három évre kiterjedő megállapodás értelmében a felek kölcsönösen támogatják az oktatási intézmények, a tudományos akadémiák, a kulturális intézmények közötti együttműködést és tapasztalatcserét.
