Az üzleti célú ingatlanpiacon mozgó vállalatok egyszerűen költségelemként tekintenek az új adónemre, és az üzemeltetési díjakon keresztül áthárítják majd a bérlőre, nem érintve a bérleti díjat. Egyelőre megjósolhatatlan, hogy ez visszafogja-e a fejlesztői kedvet, ám biztos, hogy piacot befolyásoló tényező lesz – vélte egyhangúlag minden nyilatkozó.
Hornok Krisztián, a DTZ ügyvezető igazgatója kifejtette: a bérlők összköltségeik szinten tartására törekednek, tehát ha a tulajdonos – az ingatlanadót érvényesítendő – megemeli az üzemeltetési költséget, igyekeznek kedvezményeket kiharcolni. Ez különösen az újra történő bérbeadásnál, de az elsőnél is előfordulhat. Közvetve a bérleti díjakra szintén nyomás nehezedik, s ez kihat az ingatlan értékére is.
Breznay Attila, a budaörsi M1 Outlet Centert fejlesztő FTB Invest Kft. vezérigazgató-helyettese szerint a bérlők versenyképességét csökkentheti, hogy újabb teher nehezedhet rájuk, ezt a rövid távon gondolkodó ingatlantulajdonosok, -fejlesztők az adó áthárításával valósítják meg. Előfordulhat, hogy a bérlő saját fedezete terhére számolja el ezt a pluszterhet, de ez nem jellemző, mert nem nagyon vannak tartalékai – utalt tapasztalataira.
Gerő János, a Wallis Ingatlan vezérigazgató-helyettese fontosnak nevezte, hogy az ingatlanok öszszehasonlíthatósága miatt lehetőleg egységes gyakorlat alakuljon ki ebben. Ebből kiindulva is kiemelkedő momentumnak tartja az értékbecslést. Ki és milyen módszer alapján végzi el ezt a felértékelődő munkát? – kérdezte, emlékeztetve: az angolszász országokban az érintett szakmai kamarák, szakmai szervezetek alakították ki a mindenkori kormányzat által is elismert értékbecslési gyakorlatot.
Bár pontos értékítélet csak a szabályok ismeretében mondható, általánosságban az jelenthető ki, hogy a vállalkozásokat érintő ingatlanadó azokban az ágazatokban még pozitív hozadékkal is járhat, ahol jelenleg szednek a cégektől építmény-, telek- vagy kommunális adót – vélekedik Oszkó Péter. A Deloitte vezető partnere ezt azzal magyarázza, hogy az új rendszer a mostaninál átláthatóbb, kiszámíthatóbb helyzetet eredményezhet az érintettek számára.
A mérleg másik serpenyőjében pedig kétségtelenül az van, hogy a kereskedelmi típusú ingatlanok esetében a jövőbeli hozamok mérséklődéséhez, ezen kereszül pedig a beruházások csökkenéséhez vezethet a szóban forgó adónem. Az értékalapú ingatlanadó további hátránya, hogy mind a beruházók, mind pedig az ingatlantulajdonosok ellenérdekeltek lesznek az állagmegóvó vagy értéknövelő beruházások kivitelezésében, s ez a jelenlegi fővárosi épületállományt tekintve komoly veszélyekkel jár – mondja.
