A PPP a leggyorsabb
A Kincstári Vagyoni Igazgatóság által még tavaly decemberben készíttetett független szakértői elemzés is a PPP-konstrukció mellett tette le a voksát. A tisztán állami beruházáshoz képest ugyanis ez a megvalósítási forma gyorsabb (az állami beruházással nem is lenne tartható a 2009-es határidő), de pénzügyileg is a legkedvezőbb. 25 év távlatában a tisztán állami beruházás nettó jelenértéke mínusz 74 milliárd forint volt az akkori számítások szerint, a magánberuházásé (állami bérletel) mínusz 83 milliárd forint, a PPP-projekt viszont “csak” mínusz 68 milliárd forintos kiadást jelent nettó jelenértéken számítva. Az arányok vélhetően sokat nem változtak az elmúlt időben, de a kormányülésre beterjesztett pontos pénzügyi terv egyelőre nem ismert, így a fenti adatok csak tájékoztató jellegűek.
Az államtitkár a csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón úgy fogalmazott: “a magyar adófizetőknek 140 milliárd forintos megtakarítást jelent 25 év alatt a kormányzati negyed kialakításának az a konstrukciója, amelyről a kabinet döntött”.
Elmondta: a kormány a legolcsóbb, az állam és a magánszféra együttműködésén alapuló PPP-konstrukcióban megvalósuló megoldást választotta a többségében független szakértőkből álló előkészítő bizottság által javasolt négy elképzelés közül.
Magánbefektető építheti
Ismertetése szerint a megoldás lényege, hogy a beruházást a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) által kiírt közbeszerzési pályázat keretében kiválasztott magánbefektető valósítja meg, amely az ingatlanok felépítése mellett az üzemeltetéshez kapcsolódó szolgáltatások egy részének biztosítására is lehetőséget kap.
Gál J. Zoltán hozzátette: biztonsági szempontokból az infokommunikációs, az adatnyilvántartási és a biztonsági feladatokat továbbra is az állam fogja ellátni. A szerződéskötést követően a negyed megvalósításáért viselt kockázatot elsősorban a pályázaton nyertes magánbefektetőt fogja viselni.
2034-ben kerülhet állami tulajdonba
A tájékoztatón kiosztott írásos anyag szerint a magánbefektető 25 évre a kormány rendelkezésére bocsátja az ingatlanegyüttest, amely a futamidő végén kerülhet állami tulajdonba; a megvásárlásról 2034-ben kell dönteni.
A jelenlegi minisztériumi épületek értékesítéséből várható több mint 100 milliárd forintot az államadóság csökkentésére lehet majd fordítani, miközben a becslések alapján az épületegyüttes kivitelezése mintegy 32,3 milliárd forintba fog kerülni – olvasható a sajtóanyagban.
Pluszpénz a tartalékból
Beszámoltak arról is, hogy a kormány a költségvetés általános tartalékának terhére 2,756 milliárd forintot csoportosít át a kormányzati negyed projektszervezet részére; ez az összeg fedezi a tervezés finanszírozását és a beruházással kapcsolatos kiadásokat.
Gál J. Zoltán kérdésre válaszolva elmondta, hogy a kormányzati ingatlanok üzemeltetési költségei jelenleg mintegy 13 milliárd forintba kerülnek, ez várhatóan 8,5 milliárd forinttal csökkenne a kormányzati negyedben. A kancellária államtitkára újságírói érdeklődésre közölte: az Alkotmánybíróság kezdeményezte, hogy elhelyezésük legyen része a kormányzati negyednek.
Mint elhangzott, a kormányzati negyed megvalósításáról elfogadott kormányhatározat hamarosan megjelenik a Magyar Közlönyben, a közbeszerzési eljárás megindításához szükséges országgyűlési határozati javaslatot sürgős tárgyalást kérve a héten nyújtják be a parlamentnek, és ezt június 15-ig elfogadhatja a Ház.
