Élet-Stílus

Magyar kutatók publikáltak a Nature-ben

A társas csoportok fejlődésének elemzéséről jelent meg cikke a Nature e heti számában a Vicsek Tamás által vezetett MTA-ELTE kutatócsoportnak – írja a Népszabadság. A professzorral a folyóirat interjút is közölt.

A különféle emberi csoportok minél pontosabb leírása nyilvánvalóan fontos tudományos és gyakorlati cél. A néhány tucat emberből álló csoportokra már sok érdekes eredmény született, azonban több tízezres, sőt néhány milliós populációkról eddig nem voltak megfelelő adatrendszerek, illetve hiányoztak az ezek feldolgozásához szükséges módszerek. Ezen a területen hozott áttörést az MTA-ELTE kutatócsoport két tagjának, Palla Gergelynek és Vicsek Tamásnak, valamint a Notre-Dame-i Egyetemen dolgozó Barabási Albert-Lászlónak a munkája.

A szerzők harmincezer tudós együttműködési, valamint 4 millió mobilos hívási hálózatában fellelhető közösségek fejlődésében találtak érdekes törvényszerűségeket – adta hírül az MTA honlapja. A vizsgálathoz hálózatokat rekonstruáltak, illetve szükségük volt a kutatócsoport által két éve szintén – a világ egyik vezető tudományos folyóiratában -, a Nature-ben, publikált módszer továbbfejlesztett változatára. Ez az eljárás képes a hálózat többi részéhez képest „sűrűbben összekapcsolt” csoportok azonosítására.

A kétféle hálózat – jellegét tekintve – igencsak különböző, ezért érdekes, hogy a csoportok evolúciója mindkét esetben hasonló szabályszerűségeket mutatott. Az analízis paradoxnak tűnő eredményre vezetett, mert úgy találták, hogy éppen azok a nagyobb csoportok a hosszabb élettartamúak, amelyek az összetételüket tekintve kevésbé stabilak, tehát a tagok cserélődésének mértéke nagyobb az átlagosnál. Másképpen, minél állandóbb egy nagy csoport öszszetétele, annál valószínűbb, hogy váratlanul felbomlik. Nem véletlen, hogy a hosszú időn át prosperáló sportklubok, vagy akár egy kutatóintézet tagjai fennállásuk során többször is kicserélődnek. Kis csoportok esetében a helyzet éppen fordított, itt a hosszú élettartamot a stabilitás, a fluktuációk hiánya biztosítja.

Vicsek Tamás és munkatársai 2004-ben a sejtek anyagcseréjének megismerésében jutottak átütő jelentőségű felismerésre, ezt a munkát a Nature folyóirat címlapsztoriként közölte. A professzor pánikkal kapcsolatos eredményeit szintén az első oldalon jelentette be 2000-ben a folyóirat.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik