A legnagyobb szennyezők
Az öt legnagyobb szén-dioxid kibocsátó 2004-ben: Egyesült Államok 7,074 millió,
Kína 4,938 millió, Oroszország 2,024 millió, India 1,884 millió, Japán 1,355 millió tonna üvegházhatású gázt engedett a Föld légterébe.
Az IPCC pénteken tette közzé hat évente esedékes, 3 ezer oldalas jelentésének legújabb részét, amely a globális felmelegedés várható következményeit taglalja. Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ), valamint a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium a jelentés magyarországi vonatkozású megállapításait sajtóközleményben összegezte, amelyet az MTI-hez is eljuttatott.
A legkritikusabb kérdés: a víz
Az IPCC előrejelzése szerint a vízhez jutás és a vízmegosztás ígérkezik az egyik legkritikusabb kérdésnek a jövőben. A Kárpát-medencében várhatóan csökken a csapadék mennyisége, ami Európa szerte nem általános, hiszen az Atlanti partvidéken például több eső esik majd. A jelentés készítői azzal számolnak, hogy a magyarországi folyók évtizedeken belül nyaranta akár a jelenleg szokásos felére apadhatnak. A talajvíz megfelelő utánpótlás híján süllyedni fog, főként a völgyekben és az alacsonyabb területeken, például az Alföldön. A záporok ugyanakkor gyakoribbá válnak, ami miatt nő a hirtelen árhullámok kockázata.
Az IPCC a változó helyzethez hegy- és dombvidéki víztározók építését, az alacsonyabb területeken pedig a gátak erősítését és vésztározók létrehozását javasolja. A felmelegedés hatására jelentősen csökkenhet a fűtési energiaigény. A megspórolt energiát azonban meghaladhatja az a pluszenergia-szükséglet, amit nyaranta hűtésre kell majd fordítani. A hőség rongálja az utakat, vasutakat, a meleg miatt erősebben fújó szelek pedig megrongálják a villanyvezetékeket, megbéníthatják a légi közlekedést. Az aszály a folyami hajózást nehezítheti meg.
Nő a meleg
Az emberi egészséget közvetlenül is érinti az éghajlatváltozás. Az IPCC azzal számol, hogy növekszik a meleg, különösen a hőhullámok okozta halálesetek száma. A felmelegedéssel összefüggésben egyre több kórokozó is megjelenik, a kullancsok elterjedése például már ennek a folyamatnak az előjele. A hőmérséklet emelkedése kihat a levegő minőségére is. Gyakoribb lehet a fotokémiai szmog, például a felszín közeli ózonszennyezés, és az allergén pollenek is tovább tartózkodhatnak a légkörben.
Változások a turizmus alkalmazkodását igénylik. A nyári idény különféle technikákkal ki lehet tolni a mostani ősz, illetve tavasz irányában. Különösen érzékenyek a felmelegedés miatt a sísportra épülő szlovák és osztrák központok: 2 fokosos globális melegedés, a csapadékviszonyok változása nélkül, mintegy 50 nappal rövidíti meg a hótakarós periódust.
A turizmushoz hasonlóan a mezőgazdaság, azon belül a növénytermelés kilátásai is ellentmondásosak. A légkörben feldúsuló szén-dioxid miatt nőhetnek a terméshozamok, ám a szeszélyesebbé váló időjárást csak szárazságtűrő fajták lesznek képesek elviselni.
Felelősek vagyunk
A most nyilvánosságra hozott jelentésrész írói között vita bontakozott ki, hogy a klímaváltozás hatására a fajok mekkora részét fenyegetheti a kihalás veszélye. A tudósok végül arra jutottak, hogy az 1990-es szinthez képest 1,5-2,5 Celsius fokos globális átlaghőmérséklet-emelkedés 20-30 százalékkal tizedelheti meg a természeti sokszínűséget.
Az IPCC-jelentés első részét – amely főleg az elmúlt fél évszázad folyamatait elemzi – február elején hozták nyilvánosságra. Abban a tudós testület minden korábbinál határozottabban állította, hogy az emberi tevékenység felelős az egyre gyorsuló globális felmelegedésért.
