Az ENSZ és a Meteorológiai Világszervezet által majdnem 20 éve létrehozott tudományos testület, a klímaszakértők nemzetközi csoportja (GIEC) idén teszi közzé negyedik átfogó jelentését a föld éghajlatának változásáról.
A testület több munkacsoportban dolgozik: az első (amely a klímaváltozás valószínű forgatókönyveit készítette el a következő évtizedekre) idén februárban Párizsban hozta nyilvánosságra saját jelentését, míg a második (amely most Brüsszelben ült össze az általa készített dokumentum véglegesítésére) azt kutatja, hogy az éghajlat átalakulása milyen negatív vagy pozitív következményekkel járhat. A harmadik munkacsoport (amely májusban Bangkokban tartja majd záró vitáját) azzal foglalkozik, hogy milyen lépésekkel lehet korlátozni a klímaváltozást s az ebből fakadó károkat.
Ezt a három részjelentést a GIEC novemberi, spanyolországi tanácskozásán fogják egy végleges szintézisben összegezni. A brüsszeli tanácskozás elé kerülő, több ezer tudós ötéves munkáját tükröző dokumentum a hétfői brüsszeli lapok szerint drámai következményekkel fenyeget, s főleg a világ amúgy is legszegényebb övezeteiben.
Vízhiány és árvízek
Így például valószínűsíthető, hogy 2080-ra – a különböző forgatókönyvek szerint – 1,1-3,2 milliárd ember szenved majd vízhiánytól, emellett terjedni fognak a trópusi betegségek, s a szárazságok miatt Afrikában és Ázsiában csökken majd a mezőgazdasági termelés. Mindez egyes térségekben a jelenlegi életmód megváltoztatásának kényszerével, tömeges lakóhelyelhagyással járhat.
A tengerek és óceánok partjain élőket az olvadás miatti vízszintemelkedés is fenyegeti (ez a GIEC első munkacsoportjának jelentése szerint 2100-ig 20-60 centiméter lehet), emellett gyakoribbá válnak a különböző természeti csapások, ciklonok, hurrikánok, áradások, s ezek káros következményeire is fel kell készülni. Mindezek a folyamatok az élővilág egyensúlyában is káros változásokat okozhatnak: a tudósok szerint ha a hőmérséklet 1,5-2,5 fokkal nő, a különböző állat- és növényfajok 20-30 százalékát kipusztulás fenyegeti.
Az északi félteke egyes részein (például Észak-Európában, Szibériában, az észak-amerikai prérin) a felmelegedés, ha az nem éri el a 2 fok feletti értéket, az első időkben kedvező változásokat hozhat: így például nő a termés mennyisége, illetve a rendelkezésre álló víz. Ám 3 fok feletti felmelegedésnél mindezek az előnyök elenyésznek. S ráadásul más vonatkozásokban a klímaváltozás e régiókban is káros hatással jár majd: csökken a hótakaró nagysága, az Alpokban a téli üdülőhelyek jelentős része (2 fokos felmelegedésnél egyharmada, 4 fokosnál már kétharmada) bezárhatja kapuit, s nőni fog a nagyon meleg időszakok hossza.
Egyébként nyilván véletlen, de a brüsszeli meteorológiai szolgálat éppen most hétfőn, a tanácskozás kezdőnapján hozta nyilvánosságra azt a statisztikát, mely szerint az idei március Belgiumban szokatlanul meleg volt, az átlaghőmérséklet 2,5 fokkal haladta meg az átlagot, s ennél magasabb értéket 16 évvel ezelőtt mértek utoljára. Egy amerikai kormányszerv szerint pedig általában véve is az idei tél volt a legmelegebb, amióta csak mérik a meteorológiai adatokat.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
